Tartalom

4 hónap 3 hét 2 nap
1408
A bárányok harapnak
A Bourne-ultimátum
A cukrosnéni
Agyő nagyő
A kaptár 3:Teljes pusztulás
A karib tenger kalózai: A világ végén
A király nevében
A királyság
Alien vs Predator 2
A másik én
Amerikai gengszter
A nemzet aranya:Titkok könyve
Asterix az olimpián
A terror ügyvédje
A törés
Az arany iránytű
Az invázió
Az utolsó óra
Az ügynökség
Beowulf-Legendák lovagja
Bűbáj
Charle Wilson háborúja
Cloverfield
Disturbia
Ébredő sötétség
Felkoppintva
Fűrész IV
Golyózápor
Hideg nyomon
Hitman:A bérgyilkos
Jesse James meggyilkolása,a tettes a gyáva Robert Ford
John Rambo
Kasszandra álma
Legenda vagyok
Mesterdetektív
Mézengúz
Michael Clayton
Mr. Brooks
Ocean's thirteen: A játszma folytatódik
Sweeney Todd,a Fleet Street démoni borbélya
Szerelem a kolera idején
Szkafander és pillangó
Vágy és vezeklés

Sweeney Todd,a Fleet Street démoni borbélya

Sweeney Todd, a Fleet Street démoni borbélya egy 2007-es film, kategóriáját tekintve fekete komédia/horror film/musical, az azonos című Stephen Sondheim és Hugh Wheeler musicaljéből készült adaptáció. A filmben Johnny Depp játssza a címszerepet. Ez a hatodik alkalom, hogy Depp a rendező Tim Burtonnel dolgozik együtt, akinek felesége, Helena Bonham Carter alakítja Mrs. Lovett-et. A film az Amerikai Egyesült Államokban 2007. december 21-én, Angliában 2008. január 28-án került bemutatásra. Magyarországon a tervezett bemutatás időpontja 2008. február 21. A 65. Golden Globe-díjátadón elnyerte a Legjobb film (musical vagy vígjáték) és a Legjobb színész (vígjáték vagy musical) díjakat. A 80. Oscar-díj Gálán pedig jelölést kapott a Legjobb férfi főszereplő, a Legjobb díszlet és a Legjobb jelmeztervezés kategóriákban.
A történet:Benjamin Barker (Johnny Depp), egy borbély, akit igazságtalanul letartóztat és Ausztráliába küld kényszermunkára a kéjéhes Turpin Bíró (Alan Rickman), aki megkívánja Barker "gyönyörű és erényes" feleségét, Lucy-t(Laura Michelle Kelly). Tizenöt évvel később Barker visszatér, miután megszökött és búcsút vett tengerész barátjától Anthonytól (Jamie Campbell Bower), és felveszi Sweeney Todd személyiségét. Visszamegy régi lakásába, amely Nellie Lovett (Helena Bonham Carter) pite boltja felett van a Fleet Streeten. Mrs. Lovett elmondja neki, hogy miután őt letartóztatta, Trupin megerőszakolta a feleségét, aki megmérgezte magát a megaláztatás miatt, és Trupin gyámként magához vette Barker lányát, Johannát. Miután ezeket a híreket megtudja, Todd bosszút esküszik, mielőtt újra megnyitja borbély üzletét az emeleti lakásban.
Egyéb:Johnny Depp játssza Benjamin Barkert/Sweeney Toddot, a borbélyt, aki felesége és kislánya elvesztésébe beleőrülve elvágja ártatlan kuncsaftjai torkát.
Helena Bonham Carter játssza Mrs. Lovettet, Todd bűntársát, aki az áldozatokat belesüti a híres húsos pitéibe.
Alan Rickman játssza Turpint, egy gonosz bírót, aki bezáratta Toddot és megerőszakolta a feleségét. Ezután örökbefogadta Todd lányát, Johannát, mint a gyámja, és a lány szobájának falán lévő lyukon át kémkedik utána. Feleségül szándékozik őt venni, habár Johanna még alig 15 éves.
Timothy Spall játssza Beadle Bamfordot, Turpin brutális bérencét.
Sacha Baron Cohen játssza Danial Higginst/Signor Adolfo Pirellit, Todd ír (álruhában olasz) riválisát és korábbi alkalmazottját.
Laura Michelle Kelly játssza Lucy Barkert, Todd feleségét. A férje távollétében egy őrült koldus lett belőle, azt követően, hogy Trupin megerőszakolta.
Jayne Wisener játssza Johanna Barkert, Todd lányát.
Jamie Campbell Bower játssza Anthony Hope-ot, egy tengerészt, aki támogatja Toddot és beleszeret Johannába.
Ed Sanders játssza Tobias "Toby" Ragg-et, Pirelli gin-kedvelő asszisztensét, aki később csatlakozik Toddhoz és Lovetthez. Egy dologházban élt és dolgozott fiatal éveiben, mielőtt Pirelli becsapta volna.

Cloverfield

A Cloverfield egy amerikai sci-fi film címe, melynek producere J.J. Abrams, rendezője Matt Reeves. A film forgatókönyvét Drew Goddard írta. A filmet először a Transformers premier előtti vetítésein hozták nyilvánosságra. A film 2008. január 18. került az amerikai mozikba. A Paramount Pictures vírusmarketing eszközökkel is népszerűsítette a filmet.
A történet:Rob (Michael Stahl-David) egy New York-i fiatalember, aki nemsokára Japánba költözik. Barátai búcsú bulit rendeznek neki, amelyet Rob jó alkalomnak talál titkolt érzelmei bevallására és más elvarratlan szálak elvarrására. Az este azonban egészen váratlan fordulatot vesz, amikor a partizókkal teli terem hirtelen megrázkódik. A társaság elcsendesedik, meghallgatja a tévében a földrengésről tudósító híreket, majd kimennek a tetőre, hogy megnézzék, mekkora a pusztítás. Akkor azonban hatalmas robbanást pillantanak meg a távolban. Elmegy az áram, és mindenki pánikszerűen kimenekül a sötét utcára.
A baráti társaságot emberi sikolyok és valamilyen mély, állatias morgás fogadja az utcán, ahol addigra minden megváltozott. A várost hatalmába kerítette valami, ami egy más világhoz tartozik, rettenetes és óriási...

Forrás:Port.hu

Szerelem a kolera idején

A Szerelem a kolera idején (Love in the Time of Cholera) egy 2007-es amerikai film Mike Newell rendezésében, Gabriel García Márquez azonos című regénye alapján. A produkció az első hollywoodi feldolgozása az irodalmi műnek.
A filmet Golden Globe-díjra jelölték a legjobb eredeti betétdal kategóriában.
A történet:Egy szerelmi háromszöget követhet nyomon a néző, Fermina Daza és két udvarlója, Florentino Ariza és Juvenal Urbino doktor között, 50 évet felölelve, 1880 és 1930 között.
Fogadtatás:Steindorff bemutatta a film még bemutató előtt állt végső változatát Márqueznek, aki a film végén egy „Bravo!”-val adott hangot véleményének.

A kritikusok ellenben nem viszonyultak jól a filmhez. A Rotten Tomatoes-on összesített értékelések alapján mindössze 28%-ot érdemelt ki a Szerelem a kolera idején.A Time magazin 2-es osztályzatot adott rá, azzal magyarázva, a film „komoly esélyes az egy nagyszerű regényből adaptált legrosszabb film díjára...hagyják a filmet, olvassák el újra a könyvet.”
Box office:A 45 millió dollárból készült filmet 2007. november 16-án mutatta be a New Line Cinema 852 észak-amerikai filmszínházban. 1,9 millió dolláros első hétvégéjét a Box Office Mojo „vérszegénynek” nevezte;gyors iramban fogyatkozott a film iránt az érdeklődés,így végül 4,6 milliót keresett hazájában.

Nemzetközileg 2008. január 27-ig 17 millió dollárt gyűjtött, túlnyomó részt dél-amerikai, illetve más latin országokból, a legnagyobb érdeklődés ezidáig mégis Olaszországban mutatkozott iránta, ahol 2007. december 21-e óta 5 millió dollárnak megfelelő eurót hozott.
Egyéb:Scott Steindorff producer két évet töltött azzal, hogy rábírja a Márquezt a könyv megfilmesítési jogainak eladására, mondván, ő Florentino és addig nem adta volna fel, míg megszerzi, amit akar.

A film nagy része a történelmi, fallal körbezárt kolumbiai városban, Cartagenában játszódik. Egyes jelenetekben látható a Magdolna-folyó, és Sierra Nevada de Santa Marta hegység.
A forgatási helyszínek között szerepelt London is.

Maga García Marquez kezdeményezte, hogy az énekes-dalszerző Shakira járuljon hozzá a filmhez két dallal. A dalokat, a teljes filmzenével egyetemben Antonio Pinto brazil zeneszerző írta. A „Despedida” című szerzeményt, melynek zenéjét közösen szerezték, szövegét pedig Shakira írta, Golden Globe-díjra jelölték.

A terror ügyvédje

A történet:Kommunista, antikolonialista, szélsőjobboldali? Milyen meggyőződés vezérli Jacques Vergès erkölcsi gondolkodását? Barbet Schroeder a történelem legsötétebb útjaira visz minket, hogy megpróbálja felfedni ennek a rejtélyes figurának a titkát. Az algériai háború idején Vergès fiatal ügyvédként kötelezte el magát a gyarmatosítást ellenzők ügye mellett; ő volt Djamila Bouhired ("la Pasionaria") védője, azé a nőé, aki megtestesítette az ország szabadságba vetett reményét, és akit halálra ítéltek, mert kávézókban robbantott. Vergès elérte, hogy kiengedjék és két gyermeket nemzett neki. Aztán egyszercsak, fényes pályájának tetőpontján, Vergèsnek nyolc évre nyoma veszett. Titokzatos eltűnését követően már a legkülönfélébb terroristák - Magdalena Kopptól Anis Naccachén át Carlos, a Sakálig - védőjeként lépett fel. Olyan történelmi szörnyalakokat képviselt, mint a náci Klaus Barbie. Barbet Schroeder végig követi az "ördög ügyvédjének" kanyargós pályáját a jog és a politika útvesztőjében a szenvedélyeket felkorbácsoló, provokatív ügyektől a sokat vitatott terrorista szálig. A rendező eme kivételes személyiségen keresztül feltárja és behatóan megvizsgálja a "vak terrorizmus" történetét, olyan megrázó felismerésekhez juttatva a nézőt, amelyek rég elrejtett összefüggéseket lepleznek le a történelemben.

Forrás:Port.hu

Fűrész IV

A Fűrész IV (Saw IV) egy 2007-es amerikai horrorfilm, a népszerű Fűrész-sorozat negyedik része. A rendezői székben a második és harmadik részt is jegyző Darren Lynn Bousman ült.
A film bemutatója Észak-Amerikában az előző epizódokhoz hasonlóan az év halloweent megelőző hétvégéjére esett, azaz 2007. október 26-ra. Magyarországon a Budapest Film a kezdetben kijelölt 2008. január 10-ről február 7-re módosította a premier dátumát.
A történet:Fűrész és tanítványa, Amanda már halott.Kerry nyomozó meggyilkolásának hírére két tapasztalt FBI profilkészítő, Strahm ügynök (Scott Patterson) és Perez ügynök (Athena Karkanis) érkezik a megcsappant létszámú kerületi kapitányságra, hogy segítsenek a veterán Hoffman nyomozónak (Costas Mandylor) Fűrész utolsó véres áldozati játékának részleteit összerakni. Csakhogy a kommandós egység parancsnokát, Rigget (Lyriq Bent), az egyetlen helyi rendőrtisztet, aki még nem ismerte meg személyesen is Fűrész (Tobin Bell) keze munkáját, hirtelen elrabolják. A férfinek, aki az őrült zseni hátborzongató játékának részesévé válik, mindössze 90 perce van arra, hogy kikerüljön az egymással összefüggő halálos csapdák ördögi szövevényéből, vagy viselnie kell a következményeket.
Rigg városszerte tartó ámokfutása során hullákat hagy maga után, amerre csak jár, és Hoffman nyomozó az FBI-al karöltve olyan, rég eltemetett titkok nyomára bukkan, amelyek Fűrész volt feleségéhez, Jillhez (Betsy Russell) vezetik el őket. Feltárul Fűrész ördögi lelkének titka, és fény derül a bábmester igazi szándékaira, és arra a terve, amelynek minden volt jelenlegi és eljövendő áldozata a része.
Fogadtatás:A kritikusok kevezőtlenül fogadták a filmet. A Rotten Tomatoes-on olvasható vélemények mindössze 20%-a szolgál pozitív visszajelzéssel.

Scott Schueller a Chicago Tribune-től azt írta, „a film annyira éles, mint egy gumikés.” „Ha Bousman filmjének borzasztó felépítése hatására nem adja fel a gyomrunk, a pornográf határán mozgó erőszakosság majd tesz róla. Nyugtalanító elképzelni, hogy bárkinek tetszik, ha az ócska szenny fröccsen a vászonra.”
A The Hollywood Reporter munkatársa, Frank Scheck szerint „a híresen találékony kínzásjelenetek itt úgy tűnik, kifogytak a képzelőerőből,” de hozzátette, „még nem olyan kétségbeesett próbálkozás, mint a Rémálom az Elm utcában és a Péntek 13. sokadik része.”A The San Francisco Chronicle újságírója szerint a film „a mészárlós filmek Szirianája, annyira bonyolult és körülményes, hogy csak akkor reménykedhetünk a teljes megértésében, ha előző este sok halat ettünk, aztán megnéztük az összes korábbi részt, sorrendben, éppen mielőtt beléptünk a moziterembe.”
Box office:A film két közvetlen elődjéhez hasonlóan a toplista első helyén nyitott Észak-Amerikában.
31,8 millió dolláros három napos bevétele a Fűrész II 31,7 milliós és a Fűrész III 33,6 milliós, hasonló időtartam alatt elért összege között helyezkedik el.Végső bevételüket azonban nem tudta megközelíteni, mivel az érdeklődés iránta gyors iramban csökkent.
63,3 millió dolláros végeredményével a Fűrész-sorozat harmadik legnagyobb bevételt elérő epizódjává vált.A nemzetközi porondon 2008. január 20-ig további 56,2 millió dollárt gyűjtött, így összbevétele közel 120 millió dollár.
Egyéb:A Fűrész III stábjának 90%-a közreműködik a negyedik részben is.A rendezői feladatok ellátására David Moreau és Xavier Palud is szóba került, mielőtt újfent Darren Lynn Bousman kapta a megbízatást.

A film előkészületei 2007. február 12-én kezdődtek meg.A forgatás 2007. április 16-tól kezdve hat héten át tartott, május 30-ig. Helyszínéül a második és harmadik részhez is használt ontariói Torontót választották.Az utómunkálati fázisba a produkció május 19-én lépett.


A 2007-es Comic Conon a rendező, Bousman és Mark Burg producer nyilvánosságra hozták, hogy az MPAA a legmagasabb, NC-17-es korhatárkategóriába (csak 17 éven felüliek látogathatják) sorolta a filmet, amit a megnevezés szerint extrém szemléletes erőszakosság, súlyos testi sértések ábrázolása, átható terror és véres kínzásjelenetek indokoltak. Ekkor a készítők a döntés előtt álltak, hogy újravágják-e az egy fokkal alacsonyabb, R-es besorolásért, vagy akkori formájában küldjék-e mozikba a filmet.
Végül az előbbi mellett döntöttek, így 2007. augusztus 30-án hivatalosan bejelentették, hogy kiemelten véres erőszakossága, folyamatos kínzásábrázolása és nyelvezete miatt a Fűrész IV R-es korhatárbesorolást kap, vagyis 17 éven aluliak csak felnőtt kísérettel látogathatják.

Magyarországon a Filmiroda Igazgatóságának korhatár-bizottsága a lehető legmagasabb, s rendkívül ritkán használt X kategóriába sorolta a Budapest Film által forgalmazott filmet „szélsőségesen és indokolatlanul erőszakos” tartalma miatt. Ez azt jelenti, hogy a filmet vetítő moziknak a törvény szerint a szokásos 3% helyett 25%-os kulturális járulékot kell fizetniük. A piacvezető Palace Cinemas, amely csak Budapesten kilenc mozit üzemeltet, nem tűzi műsorára a filmet, míg a Cinema City vállalja a plusz kiadást, s az egyik fővárosi filmszínházában bemutatja a megszokott jegyáron. Taba Miklós, a KÖH Filmiroda Igazgatóság vezetője elmondta, az ilyen filmeknek külön erre szakosodott mozikban a helye, azonban Magyarországon nem üzemeltetnek efféle filmszínházat, feltehetőleg az üzletet rontó többletjárulék miatt.


2007. augusztus 31-én indult a film hivatalos weboldala. Ugyanezen napon került fel a Yahoo Movies-ra az előzetes.
A Lionsgate a 2004-es első rész óta rendszeresen megrendezi az éves Fűrész Véradást az Amerikai Vöröskereszttel. A Fűrész-filmekre ellátogató nézők az első alkalom óta 38 000 pint vérrel járultak 112 500 élet megmentéséhez.

A cukrosnéni

A Cukrosnéni (I Want Candy) egy 2007-es brit filmvígjáték.Az alacsony költségvetéssel készült filmet London nyugati részén forgatták2006. június 12-i kezdettel.
A történet:A Cukrosnéni két ifjú és reményteli legény története, akik szeretnének betörni a filmiparba, és nem is kell olyan sokat várniuk arra, hogy rábukkanjanak életük nagy lehetőségére. Mivel elegük lesz művészrajongó filmes tanárukból, a produceri álmokat dédelgető Joe (Tom Riley), valamint tehetséges, ám ugyanakkor kissé neurotikus rendező haverja, Baggy (Tom Burke) úgy döntenek, hogy London felé veszik az irányt, és szerencsét próbálnak forgatókönyvükkel, melyről úgy hiszik, aranyat ér.
Az első meghallgatások természetesen csalódást okoznak, mindenütt zárt ajtókba ütköznek. Aztán végül megfordulni látszik szerencséjük, amikor egy hasonlóképpen elkeseredett producer (Eddie Marsan) megdobja őket némi pénzzel, cserébe hőseink megígérik, hogy szállítják azt a sztárt, akit a befektető akar. Csupán egyetlen probléma van az egészben - a producer Ötfogásos Candy-t (Carmen Electra) szeretné a filmben látni, a világ elsőszámú pornósztárját.
Bár esélyük szinte egyenlő volt a nullával, a fiúknak mégis sikerül végül beszervezni Candy-t a filmbe, ám ezzel a gondok még korán sincsenek letudva. Egyszerre kell leforgatniuk vizsgafilmjüket az iskolába, és természetesen a beígért, a műfajt forradalmasítandó pornót is. Mindezt pedig kénytelenek Tom szüleinek házában véghezvinni, ami még inkább bonyolítja az amúgy sem túl könnyű helyzetet. A két fiú mindent megtesz, hogy végül valóra váltsák legnagyobb álmukat, közben pedig rá kell jönniük, hogy az álmok megvalósítása néha nagyon fura és felettébb humoros irányt vesz.

Jesse James meggyilkolása,a tettes a gyáva Robert Ford

A Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford (The Assassination of Jesse James by the Coward Robert Ford) egy 2007-es western Ron Hansen 1983-ban megjelent regénye alapján, Andrew Dominik írásában és rendezésében. A főszerepben a producerként is közreműködő Brad Pitt, illetve az alakításáért Golden Globe-díjra jelölt Casey Affleck látható.

A film forgatása a Winnipeg állambeli Calgaryben, Edmontonban zajlott. Eredetileg 2006-os bemutatóra szánták, ám végül csak két évvel elkészülte után, 2007. szeptember 27-én került korlátozott számú kópián az amerikai mozikba. A magyar bemutatóra 2008. február 28-án kerül sor.
A történet:Robert Ford csatlakozik Jesse James csapatához, akiknek menekülniük kell a törvény és azok elől, akiknek a rájuk kitűzött vérdíjra fáj a foga. Idővel ezek az egyszerű emberek elkezdik tisztelni Jamest és bandáját – sőt, a barátságos közvélemény lázadó hősöket csinál belőlük. Jesse Jamesből híresség válik. Minél nagyobb a hírneve, annál jobban kell rejtőzködnie. Az ifjú Robert Ford – aki egykoron példaképként, hősként tisztelte őt – egyre inkább neheztel Jesse-re, és bosszúra szomjazik. Bátyjával, Charleyval tervet szőnek arra irányulóan, hogy megöljék Jamest, és átvegyék a bandában betöltött szerepét.
Fogadtatás:A film a kritikusok körében jó fogadtatásban részesült. A Rotten Tomatoes-on szereplő újságírói vélemények éppen háromnegyede pozitív kicsengésű.

Richard Roeper az Ebert & Roeper tévéműsorban azt mondta, „Ha szereti az olyan klasszikus és stílusos hangulatú westerneket, mint a McCabe és Mrs. Miller és a The Long Riders, ez az ön filmje.”Peter Travers, a Rolling Stone-tól dicsérő szóval illette a film helyszíneinek részletgazdagságát és Roger Deakins operatőr munkáját.
Egyéb:2004 márciusában a Warner Bros. és a Plan B Entertainment megvásárolta Hansen könyvének megfilmesítési jogait. A rendezésre és a regény vászonra adaptálására Andrew Dominikot kérték fel, Jesse James szerepére pedig Brad Pittet szemelték ki.Robert Ford megszemélyesítőjét végül Casey Affleck és Shia LaBeouf közül választották ki; Affleck kapta meg a feladatot, mivel LaBeoufot túl fiatalnak érezték a szerepre.2005 januárjára Pitt aláírt a filmhez;szerződésében kiköttette, hogy a stúdió nem változtathatja meg a film címét.A felvételek augusztus 5-én kezdődtek meg Calgaryben.A további forgatási helyszínek között találjuk Albertát, ezen belül a McKinnon síkságot, a Heritage Parkot, a Fairmont Pallaiser Hotelt, a Kananaskis területet, több magánbirtokot és a történelmi Ford Edmonton Parkot.A coloradói Creede városának újraépítése 1 millió dollárt emésztett fel.A forgatás 2005 decemberében fejeződött be.

A rendező eredetileg a „hírnév és hírhedtség sötét, elmélkedő vizsgálódásának” szánta a Jesse James meggyilkolását, Terrence Malick rendező stílusához hasonlóan,[8] s ennek megfelelően vágta a filmet. A stúdió azonban ellenvetett Dominiknak, kevesebb merengést és több akciót szerettek volna, Clint Eastwood filmjeinek modorában. A produkció egyik változata több, mint három órás volt. Brad Pitt és Ridley Scott producerek és Michael Kahn vágó közösen dolgoztak a különböző verziók összerakásán, amik azonban nem kaptak elég erős értékelést a tesztközönségektől, ugyanakkor a negatív visszajelzések ellenére Pitt és Affleck játékát karrierjük egyik legjobbjának vélték.

Michael Clayton

A Michael Clayton egy 2007-es amerikai filmdráma Tony Gilroy írásában és rendezésében. A főszerepben George Clooney látható, aki – Anthony Minghella és Steven Soderbergh mellett – egyben executive producer is. Az észak-amerikai bemutató 2007. október 5-én volt, Magyarországon 2008. február 21-től látható.

A filmet 7 Oscar-díjra jelölték, köztük a legjobb film kategóriában.
A történet:Michael Clayton New York egyik legnagyobb vállalati jogi tanácsadó cégének alkalmazottja. A korábban büntetőügyészként tevékenykedő Clayton rendezi el a Kenner, Back & Ledeen piszkos dolgait a cég társalapítója, Marty Back megbízásából. A kiégett férfi a legkevésbé sem elégedett munkájával, azonban válása, egy elbukott üzleti vállalkozás és megnövekedett adóssága kibogozhatatlanul köti a céghez. Karen Crowder peres ügyvéd karrierje egy csoportos kereset több millió dollárról szóló megállapodásán nyugszik, melyet Clayton cége látszólag sikeres végkifejlet felé irányít. Ám mikor a Kenner, Back & Ledeen briliáns és bűnben égő ügyvédje szabotálja az ügyet, Clayton pályafutása legnagyobb kihívásával szembesül.
Fogadatatás:A Michael Claytont kedvezően fogadták a kritikusok. A Rotten Tomatoes-on a több, mint 170 vélemény 90%-a számol be elégedetten Tony Gilroy filmjéről.
Az Entertainment Weekly munkatársa, Owen Gleiberman a lehető legmagasabb értékelést azzal kommentálta, a film „jobb, mint jó, egyszerűen visszaadja a hited.”Roger Ebert, napjaink legnevesebb kritikusa szintén maximális pontszámmal jutalmazta a produkciót.Kollégája, Richard Roeper és Richard Schnikel a Time-tól egyaránt az év legjobb filmjének nevezte a Michael Claytont.
Egyéb:A film premierje 2007. augusztus 31-én volt a Velencei filmfesztiválon, de vetítették a torontói mustrán is szeptember 7-én. Az Egyesült Királyság mozijaiba szeptember 28-án került, rá egy héttel pedig Észak-Amerika kiválasztott filmszínházai kezdék játszani, majd október 12-től országszerte bemutatták. Magyarországra már többszörös Oscar- és Golden Globe-jelöltként érkezik 2008. február 21-én.

Asterix az olimpián

Az Asterix az olimpián (Astérix aux jeux olympiques) egy 2008-as francia-német-spanyol koprodukcióban készült vígjáték, az Asterix-füzeteken alapuló harmadik élőszereplős film. A címszerepben Christian Claviert Clovis Cornillac váltja, a további fontosabb szerepek alakítói Gérard Depardieu, Benoît Poelvoorde és Alain Delon, de olyan nemzetközi sztársportolók is feltűnnek a vásznon, mint Michael Schumacher és Zinédine Zidane.

A film világpremierje 2008. január 13-án volt Párizsban, majd a január 30-át követő hétvégén számos európai országban a mozikba kerül, köztük Magyarországon is.

Az Asterix az olimpián 78 millió eurós költségvetésével a valaha készült legdrágább európai film.
A történet:Az Asterix az Olimpián-ban két fő irányvonal adott. Az egyik a Cézár (Alain Delon) és Brutus (Benoît Poelvoorde) közti párviadal. Brutus Cézár fogadott fia, akinek más se jár a fejében, mint hogy Cézár lehessen Cézár helyett. A másik vonal egy szerelmi szál egy fiatal gall és a görög hercegkisasszony között. Ugyanerre a nőre Brutus is feni a fogát, de kezét az apja az olimpia győztesének adja. Itt lép közbe Asterix (Clovis Cornillac) és Obelix (Gérard Depardieu) is, akik honfitársuk segítségére igyekszenek, hogy az elnyerhesse a hölgy kezét és ily módon diadalmaskodhasson a szerelem. Brutus és a fiatal gall között olyan versengés alakul ki, amely nem feltétlen a fair-play elemeit hordozza magában...

Szkafander és pillangó

A Szkafander és pillangó (Le scaphandre et le papillon, angol címén The Diving Bell and the Butterfly) egy 2007-es francia filmdráma. Premierje a 2007-es cannes-i filmfesztivál versenyprogramjának keretében volt, május 22-én.
A Jean-Dominique Bauby memoárjain alapuló film a szerző életét meséli el a 43 éves korában bekövetkezett masszív stroke-ját követően, amely a bezártság szindróma állapotába taszította, egyetlen módként a külvilággal való kommunikációra bal szemhéjának mozgatását hagyva.
A filmet két Golden Globe-díjat nyert, köztük a legjobb rendező kategóriában.
A történet:A film Jean-Dominique Bauby világhírű könyvéből készült. Abból az írásból, amit a francia Elle magazin volt főszerkesztője emberfeletti erővel készített el. Bauby 43 éves korában agyvérzést kapott, egész teste lebénult, egyedül a bal szemét volt képes mozgatni. Az ágyhoz kötött férfinek egyetlen kommunikációs lehetősége maradt a világgal: a szeme. Egy speciális jelrendszert elsajátítva diktálta le érzéseit és gondolatait a test csapdájába szorult lélekről, az érzelmeiről, az emberi fantázia szárnyalásáról.
A nagyvilági életet élő, feleségét és három gyerekét a szeretője kedvéért elhagyó férfi, erősnek és sérthetetlennek hitte magát. Betegsége egyik pillanatról a másikra helyezte egy idegen világba, ahol az ápolókon kívül önmaga lett a leggyakoribb társasága. Tehetetlensége emberfeletti teljesítményre ösztönözte, könyve a törékeny testbe zárt emberi lélek erejéről szól.

A film megrázó és felemelő egyszerre, Bauby szarkasztikus humora, melyet a film alkotói is megőriztek, közel hozza a nézőhöz ezt az érzelmes és nehéz történetet.
Fogadtatás:A Szkafander és pillangó kiemelkedően jó visszajelzéseket kapott. A Rotten Tomatoes oldalán 102 kritikus 94%-a írt elismerően a filmről.
Egyéb:A rendező, Julian Schnabel ellenállt a gyártócég nyomásának, amely angol nyelven akarta elkészíteni a filmet. Schnabel úgy vélte, a könyv gazdag nyelvezete nem működne angolul, s ezért ő maga is megtanult franciául.

A főszerepre eredetileg Johnny Depp volt kijelölve, azonban a színész nem tudta egyeztetni munkanaptárában a filmet a A Karib-tenger kalózai: A világ végénnel, így ki kellett szállnia a projektből.

Az utolsó óra

Az utolsó óra (The 11th Hour) egy 2007-ben készült dokumentumfilm, melynek producere és narrátora Leonardo DiCaprio, rendezői pedig Leila Conners Petersen és Nadia Conners. Adam Lewis, Pierre André Senizergues és Doyle Brunson mind hozzájárultak a film finanszírozásához. A premierre 2007-ben, a 60. cannes-i filmfesztiválon került sor. A közönség 2007. augusztus 17-én nézhette meg először a globális felmelegedési válságról szóló alkotást, ami közel egy évvel Al Gore hasonló témájú, Kellemetlen igazság című produkciója után készült el.

Magyarországon elsőként a fővárosi Kossuth mozi vetítette a filmet: 2008 január 31-én volt a bemutató.
A történet:Szárazság. Éhínség. Nagy árvizek. Rekordokat döntő esőzések. Hurrikánok. Savas eső. Az ismert történelem legmagasabb hőmérsékleti értékei. A katasztrófákat elszigetelt eseményekként mutatják be az esti hírekben. De vajon tényleg olyan elszigeteltek ezek az események?
Az emberiség igen rövid ideje lépett a Föld történetének színpadára, viszont annál markánsabban éreztette, érezteti jelenlétét. Az emberi faj igyekezett és igyekszik biztosítani önnön fennmaradását, életminőségének javítását, s ezért forradalmasította az ipart, a tudományt, a táplálkozást és az orvostant. Az ember ilyen irányú igyekezete azonban soha nem látott változásokat eredményezett.
A Kék Bolygó óceánjai és esőerdői termelik az oxigént, feldolgozzák a széndioxidot, szabályozzák az éghajlatot, időjárást és hőmérsékletet. A rendszer azonban veszélyben forog, hiszen a Föld osrom alá került. Az életet adó természetes gázok közé kipufogó csövekből és kéményekből származó vegyszerek keverednek. Minden egyes rakomány termék létrehozása több rakomány hulladék termelésével jár. Egyre több higany, nehézfém és mérgező vegyszer kerül az óceánokba. Eltűnnek az erdők, terjeszkednek a sivatagok, a sarki jégtakaró olvad, az állandóan fagyott altalaj már repedezik. A Föld felmelegedett. Utoljára 55 millió évvel halt ki ilyen sok faj a Földön, amikor egy meteorit becsapódott a bolygóba.
De vajon állandóak-e ezek a változások? Vagy nem egyebek egy nagy kirakós játék darabjainál, melyeket helyesen összerakva a megfejtő egy nagyobb titok nyitjára lel. Arra a túlságosan is emberi történetére, amely rólunk, bolygónkhoz és egyetlen otthonunkhoz való viszonyunkról szól. Olyan korban élünk, amikor gondolnunk kell környezetünkre, ha tetszik, ha nem.