A spanom csaja

Alexis (Kate Hudson) okos, gyönyörû, szexi és önfejû, minden férfi álma. Így Dustiné (Justin Biggs) is, aki öt hét randizgatás után annyira begõzöl a szerelemtõl, hogy a lány ijedtében gyorsan lapátra is teszi. Nincs mit tenni, az elkeseredett fiú szakemberhez fordul, aki történetesen Tank (Dane Cook), a legjobb haverja. A bármelyik lányt könnyedén megkapó és megbántó Tank ugyanis különös „szakmát” választott: frissen kirúgott férfiak ex-barátnõit viszi randizni. Méghozzá életük legrosszabbjára. Minden erejével azon van, hogy pokollá tegye a randevút, olyannyira, hogy a lány visszasírja régi pasiját, és hanyatt-homlok meneküljön egykori kedvese karjaiba. Alexis azonban más tészta, Tank eddigi legnagyobb kihívása. A lány az elsõ ugyanis, akirõl leperegnek a trükkök és tudja, hogyan reagáljon a szerelmi blöffre. A dolog nem alakul túl jól, vagyis inkább túl jól alakul, és Tank egyre kevésbé „szakmai” szemmel tekint az ügyre, inkább valami furcsa bizsergést érez…
Forrás:CinemaCity
Előzetes megtekintése itt vagy a képre kattintva.

Star Wars: A klónok háborúja

A Star Wars: A klónok háborúja (Star Wars: The Clone Wars) egy 2008-as amerikai számítógép-animációs tudományos-fantasztikus film. Ez az első moziforgalmazásba került Star Wars-film a 2005-ös A Sith-ek bosszúja óta, s egyben az első animációs is. Az észak-amerikai forgalmazásért a Warner Bros. felel: első ízben fordul elő, hogy nem a 20th Century Fox mutat be egy Csillagok háborúja-produkciót. A film világpremierje 2008. augusztus 10-én volt a houstoni űrközpontban, a mozikba pedig öt nappal később került az Egyesült Államokban és Kanadában, míg Magyarországon 2008. szeptember 18-án mutatta be (magyar szinkronnal) az InterCom.

Történet:
A klónok háborúja cselekménye a Star Wars II. rész: A klónok támadása és a Star Wars III. rész: A Sith-ek bosszúja eseményei között zajlik.Dúl a klónháború a Független Rendszerek Konföderációja és a Galaktikus Köztársaság között. Mikor Jabba a Hutt fiát, Rotta a Huttot elrabolja egy csapat szakadár, Anakin Skywalker és Obi-Wan Kenobi külön utakon indul a válaszok keresésére: hová vitték Rotta a Huttot és ki irányítja a rejtélyes szakadár csoportot? Yoda Anakin mellé adja Ahsoka Tanót tanítványként, míg Dooku gróf beveti csatlósait, köztük Asajj Ventresst, hogy ámokfutásukkal gyengítsék a Köztársaságot, s háromfrontos háborút szítsanak a Galaktikus Köztársaság, a Független Rendszerek és a Huttok között.

Háttér:
A film bevezetőként szolgál egy hetente jelentkező animációs televíziós sorozathoz, amely ugyanezen címet fogja viselni.Az egész estés film koncepciója akkor öltött fel George Lucasban, mikor a sorozat néhány epizódját a nagyvásznon nézte végig: „Ez annyira csodás, miért nem csinálunk a stábbal egy mozifilmet?” – vetette fel a Star Wars-univerzum atyja.A film számítógéppel alkotott animációs megjelenése az animékre emlékeztető, s néhány színész az eredeti, élő szereplős produkciókból itt is közreműködik hangjával, így Anthony Daniels, Matthew Wood, Christopher Lee és Samuel L. Jackson.Nick Jameson, aki Palpatine / Darth Sidius hangját szolgáltatta a korábbi Star Wars-rajzfilmsorozatban és több videojátékban, ezúttal nem tér vissza, ahogy Hayden Christensen és Ewan McGregor sem.
Forrás:Wikipedia
Előzetes megtekintése itt vagy a képre kattintva.

Dan és a szerelem

A lányait egyedül nevelõ Dan vidékre utazik a gyerekekkel, hogy szüleivel és testvérei családjaival töltsenek néhány napot. Anyja hamar észreveszi, hogy Dan bizony sokszor agyára megy kamasz lányainak aggódásával és túlzott gondoskodásával. Ezért elküldi fiát a közeli városba újságokért, hogy mindenki egy kis lélegzethez jusson és lazítson egy picit. Nem is sejti, hogy ez az egyszerû kérés a család több tagjának is megváltoztatja a sorsát. A helyi könyvesboltban Dan megismerkedik egy gyönyörû és izgalmas nõvel, akivel hosszú órákat beszélget a legnagyobb harmóniában. Az özvegy férfi évek óta nem közeledett senkihez, de most végre úgy érzi, hogy újra rátalált a szerelem.
A szimpátia kölcsönös, viszont kiderül, hogy szíve hölgye éppen egy friss kapcsolatban van. A férfi szeretné még látni, és Marie rövid vívódás után megadja neki a telefonszámát. Dan nem is sejti, hogy a találkozásukra hamarabb sor kerül, mint gondolná. Hazaérve bemutatják neki az öccse új barátnõjét, aki nem más, mint Marie.
Forrás:CinemaCity
Előzetes megtekintése itt vagy a képre kattintva.

Állati szerelmek

Az állatok számára a hódítás nem más, mint üzlet. Biológiai üzlet, természetesen! Persze mégsem csupán ennyi. Gyengédség, ítélõképesség, ravaszság, leleményesség, eltökéltség - egy állatnak ezekkel mind rendelkeznie kell, sõt, még egy kicsit többel is, ha magához szeretné édesgetni kiválasztottját. A struccok ritmusos tánca, a szentjánosbogarak bûvös ragyogása, a hegedûs rákok hangtalan koncertje vagy a páviánok tréfái; az állatok szerelmi élete egy ritka és szórakoztató elõadás. És egy tükör, amiben az ember gyakran magára ismer.

Ez a film nem dokumentum, nem is fikció, sokkal inkább egy bámulatba ejtõ utazás a vad természet világába, olyan helyekre, amelyeket ezelõtt még nem láthattunk. Mindez szokatlan, eredeti és furcsa látószögbõl filmezve.

Ez a film felfedezés, esztétika, humor, gyengédség, finomság. Táncok, belsõ hangok és színek.

A film a világ négy sarkára röpít minket, 34 országba, többek között Európába, Ausztráliába, Tanzániába, Kamerunba, Kanadába, Guyanaba, oda is igen közel, prérijeink és erdõink mélyére. Szándéka, hogy a legtermészetesebb dolgokra irányítsa figyelmünket: az állati világ legjellegzetesebb szerelmi viselkedésére.
Forrás:CinemaCity
Előzetes megtekintése itt vagy a képre kattintva.

Miss Pettigrew nagy napja

Miss Pettigrew London utcáit rója pénztelenül és otthon nélkül, a II. világháború elõestéjén. A középkorú nevelõnõt elbocsátották munkahelyérõl, és esélye sincs arra, hogy új állást kapjon. Éppen ezért kihasznál egy véletlenül adódó lehetõséget, és más helyett jelentkezik Delysia Lafosse, kabaré énekesnõ szolgálatába. A kissé ledér és butácska, de annál bájosabb hölgy azonnal felfogadja társalkodónõnek, amikor Miss Pettigrew elintézi, hogy Delysia három udvarlója ne keresztezze egymás útját. Hálából a magasabb körök társasági életébe is bevezeti, ahol a talpraesett Miss Pettigrew egyenes és közvetlen jelleme több mindenkinek tesz jó szolgálatot. A társalkodónõ szeretné, ha a karrierért mindent feláldozó Delysia szerelem terén a szívére hallgatna, és nem sejtheti elõre, hogy fáradozásai közben valaki rá is felfigyel.
Forrás:CinemaCity
Előzetes megtekintése itt vagy a képre kattintva.

Utazás a föld középpontja felé

Tudós kétféle van: az egyik sosem hagyja el a laboratóriumát, és unalmas életét unalmas cikkek írásával igyekszik felvidítani. A másik viszont nyughatatlan, a fejében õrült ötletek kergetõznek, és õ boldogan ered a nyomába egyre vadabb elképzeléseinek. Trevor (Brendan Fraser) ennek az utóbbi fajtának a legmegveszekedettebb példánya. Vad elméletei többnyire riadalmat keltenek kollégái körében, és most talán tanári állását is elveszik tõle. Ideje pihenni: ezért indul kedvenc unokaöccsével izlandi hegymászótúrára: de pihenés helyett élete legõrültebb, legfurcsább és legveszélyesebb idõszaka következik. Egy kráteren keresztül õ és a srác bezuhannak a föld gyomrába. Földalatti sárkányok, cápák, lávafolyamok és úszó szigetek között próbálják túlélni a kalandot, melynek során talán Trevor eltûnt bátyja körüli titkokra is fény derülhet.
Forrás:CinemaCity
Előzetes megtekintése itt vagy a képre kattintva.

Trópusi vihar

Ben Stiller, Jack Black és Robert Downey Jr. olyan filmsztárokat alakítanak ebben az akcióvígjátékban, akik egy szuperdrága háborús filmet forgatnak eredeti helyszíneken. Csakhogy az elszabadult költségvetés miatt a stúdió kihátrál a film mögül, viszont a frusztrált rendezõ úgy dönt, folytatja a forgatást. Stábját a délkelet-ázsiai dzsungel közepébe vezeti, ahol igazi rosszfiúkkal találják szembe magukat...
Forrás:CinemaCity
Előzetes megtekintése itt vagy a képre kattintva.

Szex telefonhívásra

Szimpla kérdés, ám a rá adott válasz örökre megváltoztathatja egy férfi életét. Például Jonathan McQuarry-ét. A New York-i könyvelõ csupán apró fogaskerék a gépezetben, élete másból sem áll, csak munkából és munkából. És úgy tûnik, a taposómalomból nincs kiút.
Ekkor azonban megismerkedik Wyatt Bose-zal, a karizmatikus ügyvéddel, aki feltárja neki New York azon oldalát, amely csak a kiváltságosok számára létezik: Wyatt világában a férfiak több ezer dollárt érõ öltönyöket viselnek, és olyan titkos szórakozóhelyeken eresztik ki a gõzt, ahol a nõk lélegzetelállítóak és bármire hajlandók. Azok a brókerek pedig, akik 18 órás munkanapjuk mellett nem lehet magánéletük, felkerülnek a Listára, amely egyfajta szexklub, ahol a megfelelõ mobilszám tárcsázását és a jelszó ("Ráérsz ma este?") bemondását követõen szexuális gyönyörök netovábbja vár.
De Jonathant valami más várja. Mikor találkozik elsõ partnerével, akirõl csak annyit tud, hogy neve S-sel kezdõdik, a lehengerlõen szép nõ egy új világot tár fel elõtte, ahol az árulás és a gyilkosság teljesen magától értetõdõ.
Forrás: CinemaCity
Előzetes megtekintése itt vagy a képre kattintva.

Indiana Jones és a kristálykoponya királysága

Az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága (Indiana Jones and the Kingdom of the Crystal Skull) egy 2008-as amerikai kalandfilm Steven Spielberg rendezésében és George Lucas produkciójában. Az Indiana Jones-sorozat 1957-ben játszódó negyedik része egy idősebb és megfontoltabb főhőst tár a nézők elé, újfent Harrison Ford alakításában, aki szembeszáll a Szovjetuniót képviselő Spalko ügynökkel (Cate Blanchett) a kristálykoponya utáni hajszában. Indy oldalán ott van egykori szeretője, Marion Ravenwood (Karen Allen), régésztársa, Mac (Ray Winstone) és az ifjú Mutt (Shia LaBeouf) is. John Hurt és Jim Broadbent Jones akadémikus társainak szerepében láthatók.

A film fejlesztési gödörben állt már 1989, az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag bemutatója óta, mivel Spielberg és Ford tetszését kezdetben nem nyerte el Lucas ötlete a koponyákról mint a cselekmény mozgatórugóiról. Jeb Stuart, Jeffrey Boam, M. Night Shyamalan, Frank Darabont és Jeff Nathanson forgatókönyvírók mind előálltak egy-egy vázlattal, mielőtt David Koepp szkriptje mindhárom férfit meggyőzte. A forgatás végül 2007. június 18-án vette kezdetét Új-Mexikó, a Connecticutban található New Haven, Hawaii és a kaliforniai Fresno helyszínein, illetve Los Angeles-i stúdiókban. Hogy megmaradjon a folytatólagosság a korábbi epizódokkal, a stáb túlnyomó részt a hagyományos kaszkadőrmunkára hagyatkozott a számítógépanimációs dublőrök helyett, Janusz Kamiński operatőr pedig tanulmányozta Douglas Slocombe stílusát az első három filmen.

A reklámkampány erősen támaszkodik a közönség nosztalgiájára, így mind a négy filmet magában foglalja. A produkció iránti várakozást fokozza a titoktartás, aminek megszegéséért egy statisztától jogi elégtételt vettek a készítők, míg egy másik férfit a filmmel kapcsolatos különböző dokumentumokat tartalmazó számítógép eltulajdonításáért tartóztattak le. Az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága bemutatója világszerte 2008. május 22-re van kitűzve.
Történet:Frank Marshall producer megerősítette, hogy a film 1957-ben fog játszódni, tizenkilenc évvel az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag történéseit követően, vagyis pontosan annyi idő telt el Indiana Jones életében, mint a valóságban. Most csendes életet él tanárként, mígnem újra kalapot vesz és ostort ragad, hogy szembeszálljon a Szovjetunió ügynökeivel a kristálykoponyák megszerzéséért zajló hajszában. „Az elmélet az, hogy magasabb erők vagy földön kívüli erők formálták őket, vagy egy másik világból származnak, vagy egy ősi maja civilizáció rendelkezett e hatalommal” – magyarázza Marshall. Indy utazása átvezet Új-Mexikón, Connecticuton, Mexikóvároson és Peru dzsungelein, és Az elveszett frigyláda fosztogatói végéről ismert raktárépületen.Finom humor lesz benne Indiana korát illetően.

A második előzetes megjelenésével egyidőben közzétették a hivatalos szinopszist is, amely magyarul így hangzik:

„A legújabb Indiana Jones kaland az USA délnyugati részén kezdődik, a sivatagban, 1957-ben – a hidegháború csúcsán. Indy és társa, Mac alig tudnak elmenekülni az aljas szovjet ügynökök karmaiból egy elhagyatott repülőtéren.

Jones professzor hazatér a Marshall egyetemre, és azt látja, hogy a dolgok csak még rosszabbra fordultak. Közeli barátja, a dékán elmondja neki, hogy Indy tevékenysége a közelmúltban gyanússá vált a hatóságok szemében, és hogy a kormány nyomást gyakorolt az egyetemre, hogy kirúgják Jonest. Indy már épp készül elhagyni a várost, amikor találkozik egy Mutt nevű ifjú lázadóval, aki ajánlatot hozott a kalandos kedvű régésznek: ha segít Muttnak egy nagyon személyes küldetésben, akkor lehet, hogy megszerezheti a történelem leglátványosabb régészeti leletét, Akator Kristálykoponyáját, a legendás kincset, melyet oly sok monda, babona és félelem övez.

Ám amint Indy és Mutt elindulnak Peru legtávolabbi zugai felé, az ősi sírok, elfeledett felfedezők és a legendás aranyváros vidékére, hamarosan ráébrednek, hogy nem csak ők kutatnak a kincs után. A szovjet ügynökök szintén a Kristálykoponya nyomában járnak. Főnökük a jéghideg, lehengerlően gyönyörű Irina Spalko, akinek elit katonai osztaga világszerte kutatja a titokzatos Kristálykoponyát, amelyről azt hiszik, hogy segíteni fog a szovjeteknek a világ leigázásában... már amennyiben meg tudják fejteni a titkát.

Indynek és Muttnak ki kell játszaniuk a könyörtelen szovjeteket, követniük kell a rejtély kifürkészhetetlen nyomait, meg kell vívniuk az ellenségekkel és a kétes szándékú barátokkal, és mindenek felett meg kell akadályozniuk, hogy a varázslatos erejű Kristálykoponya a legveszélyesebb kezekbe kerüljön.”


Forrás: Wikipédia

Speed Racer

A Speed Racer – Totál Turbó egy 2008-as amerikai akciófilm.
Tröténet:Teljes sebességgel, kanyarokon, akadályokon és váratlan fordulatokon át süvít a Racer család legifjabb tagja, Speed Racer (Emile Hirsch) - a vérében van a versenyautózás. Csupán egyetlen ellenfele van: bátyja, a balesetben meghalt legendás Rex Racer emlékét nem tudja maga mögött hagyni.
Amikor családi autógyárat bekebelezni igyekvõ Royalton próbálja magához csábítani Speedet, õ habozás nélkül nemet mond. Amikor a cég gonosz fõnöke azzal fenyegeti, hogy híres Mach 5-ös versenyautója nem ér még egyszer célba, õ természetesen nevet a veszélyen. Vállalja a kihívást, és szerelme, Trixie (Christina Ricci) valamint a rejtélyes Racer X (Matthew Fox) segítségével felkészül a nagy versenyre. Azon a félelmetes pályán kell legyõznie a Royalton-csapatot, amelyen a bátyja is végzetes útjára indult.

Shine a Light

A Shine a Light egy 2008-as a Rolling Stones-ról szóló amerikai dokumentumfil.
Történet:2006 õszén a Rolling Stones stadionturnéja közben idõt szakított arra, hogy barátaival a legendás New York-i Beacon Színházban olyan számokat játszanak, amelyeket élõben korábban soha. A különleges vendégszereplõkkel - Jack White a White Stripes együttesbõl, Christina Aguilera és Buddy Guy - megtartott két koncert (2006. október 29. és november 1.) adja a film alapját. A Shine a Light - ban ritkán látható archív felvételetek mellett színpad mögött készült felvételek és interjúk is láthatók. Az átfogó filmanyaggal és a jelenetek közvetlenségével Scorsese egy különleges zenés filmet készített, mely a nézõknek soha nem látott helyzetben mutatja be a Rolling Stones-t a színpadon és a színpad mögött

Erőszakik

Az Erõszakik egy 2008-as amerikai akciófilm Colin Farrell és Brendan Gleeson főszereplésével.
Történet:Ray (Colin Farrell) és Ken (Brendan Gleeson) életét egy pokoli munka keseríti meg, és amíg az ügy tisztázódik, fõnökük (Ralph Fiennes) Londonból Brugesbe küldi õket egy kis pihenõre karácsony környékén. A két bérgyilkos a gótikus építészet és a kanálisok flamand városában próbál alkalmazkodni a turistaléthez, ami Kennek könnyebben, fiatalabb és izgágább pártfogoltjának azonban nehezebben megy. Ken élvezi a város árasztotta nyugalmat, míg Rayt még mindig kísértik a londoni vérontás képei. Miközben fõnökük hívását várják, egyre több helybélivel és turistával ismerkednek meg, valamint közelebbi kapcsolatba kerülnek az erõszakos középkori mûvészetekkel és egy amerikai törpe színésszel, aki Európában forgat mûvészfilmet. Természetesen a gyengébbik nem képviselõivel is szorosabb ismeretséget kötnek, különös figyelmet fordítva néhány holland prostituáltra és a Ray fejét elcsavaró titokzatos Chloë-ra. Végül megérkezik a várva várt londoni telefon, de addigra ez a bruges-i kirándulás igazi élet-halál harccá válik a két szakember számára.
A filmet eredeti helyszíneken, Belgium egyik legszebb középkori városkájában, Brugesben forgatták, ami turisták tízezreinek kedvelt utazási célja

Míg a jackpot el nem választ

A Míg a jackpot el nem választ egy 2008-as amerikai vígjáték Cameron Diaz és Ashton Kutcher főszereplésével.
Történet:A házasságok legtöbbje az égben köttetik, de néhány Vegasban. Az utóbbiak többnyire érdekesebbek.
Joy (Cameron Diaz) egy nagy csalódást elfelejteni, Jack (Ashton Kutcher) pedig bármilyen csalódást elkerülni jön Vegasba. A véletlen úgy hozza, hogy egy este együtt buliznak, éjszaka viccbõl összeházasodnak, és reggel egymás mellett ébrednek. De nem csak egy házaspárt nyertek az éjjel, hanem meg is gazdagodtak: egy játékgéppel megütötték a fõnyereményt. Kié lesz a vagyon? Aki jobban bírja. Mert persze azonnal beindul a kölcsönös hadviselés: az ifjú asszonyka és ura egyforma elszántsággal, ravaszsággal és gátlástalansággal igyekszik megszabadulni a másiktól, hogy övé legyen a millió. Mézeshetekrõl szó sincs. Csapdákról, gyilkossági kísérletekrõl és átverésekrõl annál inkább. Itt valaki pusztulni fog. Vagy szerelmes lesz

Csak a testeden át

A Csak a testeden át egy 2008-as amerikai romantikus vígjáték.
Történet:Kevés vígjáték kezdõdik azzal, hogy rögtön a film elején meggyilkolják a fõhõs gyönyörû menyasszonyát, ráadásul éppen az esküvõ napján. Henry, a võlegény (Paul Rudd) szinte képtelen feldolgozni a történteket, ezért húga, Chloe (Lindsay Slone) tanácsára kénytelen szakemberhez fordulni. Arra azonban õ sem számít, hogy a pszichológusa egy gyönyörû nõ, Ashley (Lake Bell) lesz, aki nem a tudomány, hanem a szerelem segítségével hoz gyógyírt bánatára, mivel szinte rögtön egymásba zúgnak. Ezen a ponton akár azt is mondhatnánk, hogy "és boldogan éltek, amíg meg nem haltak", de sajnos ahogy az életben, úgy a filmen sem egyszerû a vágyott boldogság elérése, ugyanis Henry elhunyt menyasszonyának is megvan errõl a véleménye. És ez hogyan lehetséges? Kate (Eva Longoria Parker) szelleme úgy érzi, hogy mennyei kötelessége kísérteni Ashleyt és szétválasztani az ifjú szerelmeseket, hiszen még a túlvilágról nézve is nehéz elviselni, ha az ember szerelme új párra talál. Küldetéstudata veszélyes: ha ez lesz az utolsó dolog, amit csinálhat a Földön, akkor is el akarja érni a célját

21

A 21 egy 2008-as amerikai dráma.
Történet:Las Vegas a korlátlan lehetõségek hazája. A csalóka fény városában minden megszerezhetõ, csak szerencse kell hozzá. Vagy különleges tudás. Az ifjú Kevin Lewis (Jim Sturgess) zseniális matekos - egyetemi professzora (Kevin Spacey) fel is figyel különleges képességeire és meghívja, vegyen részt különóráin, melyek már nem a tanteremben, hanem a zöld posztó mellett folynak. A tanár legjobb és legvagányabb tanítványai segítségével kidolgozza a módszert, amely teljesen legális, mégis biztos pénzt hoz. Csak koncentrálni kell, hibátlanul számolni fejben, és készen állni a megfelelõ pillanatra. De ahogy emelkednek a tétek, változnak a szabályok is. És ha megváltoznak a szabályok, már a játék sem lehet ugyanaz: a kaszinók biztonsági emberei felfigyelnek a verhetetlen csapatra, és hamarosan a nyomukba erednek. Õk viszont már túl közel kerültek a nagy nyereményekhez - nem hajlandók könnyen bedobni a lapokat

Lucky Luke:Irány a vadnyugat

A Lucky Luke-Irány a vadnyugat a jól ismert rajzfilmsorozat egészestés változata.

New York, 1855. A bíróság immár ikszedik
perükre idézi be a Daltonokat. De a négy borzadalom megszökik és gondosan kirabolja a város összes bankját. Az õrült üldözés folyamán csak Joe Daltonnak marad ideje, hogy elrejtse a dugipénzt, még mielõtt Lucky Luke megérkezne. Mindezt egy bevándorló csoport szekerében kivitelezi. Az emigránsok régi telepesek, akiket egy gátlástalan gazember kifosztott, és csak 80 napjuk van, hogy elérjenek Kaliforniába és visszaszerezzék földjüket. Valóságos versenyfutam indul a zsebórával szemben. A mi magányos cowboyunk hajlandó segíteni a bátor emigránsoknak. Miközben az elvadult Nyugat csapdáival kell szembenéznie, a Daltonokat is vissza kell kísérnie fegyházukba, akik másra sem gondolnak, mint hogy hogyan tudnák megkaparintani lóvéjukat.

Street dance-Step up 2

A Street dance-Step up 2 egy 2008-as amerikai romantikus film.
Történet:Eleven utcai táncok, amelyben mozgásba lendül a test, felforrósodik a szív és szárnyra kap a képzelet. Új diák érkezik a marylandi mûvészeti iskolába: a lázadó Andie (Briana Evigan) megpróbál beilleszkedni új közösségébe, miközben arról álmodozik, hogy baltimore-i utcai táncosokkal dolgozhasson.

Közben az iskola legnagyobb reménysége, Chase (Robert Hoffman) új kihívások után kutat, ezért létrehoz egy táncegyüttest, mellyel benevez Baltimore legnagyobb, legkeményebb utcai táncversenyére. Chase beveszi a csapatba a tehetséges Andie-t is, akitõl ugyan egy világ választja el, a gyõzelem érdekében mégis kénytelenek megtalálni a közös hangot és mozdulatokat. Andie két világ - elit táncos-társai és az utca szabadsága - között õrlõdik, s ahogy egyre forróbbá válik körülötte a levegõ, rá kell jönnie arra, hogy építhet hidat a szerelem és lojalitás, a függetlenség és a karrier között... Mert csak így találhatja meg helyét az életben.

A róka és a gyerek

A róka és a gyeek egy 2007-es francia dráma.
Történet:A tíz év körüli kislány a gyönyörû francia hegyek lábánál él egy parasztházban, és egy reggel, mikor iskolába indul, egy vadászó rókát pillant meg. A rozsdás természetesen kereket old, amint meglátja, de a kislány ellenállhatatlan vágyat érez, hogy újra lássa.
A gyerek hónapokon át járja a vidéket, hogy a róka rejtekét megtalálja, így rengeteg kalandot él át. Mikor végre az állatot megtalálja, úgy közeledik hozzá, mint egy kutyához szokás...
Ez azonban komoly tévedés, hisz’ a róka vadállat.

Az éjszaka urai

Az éjszaka urai egy 2007-es amerikai thriller.
Történet:Bobby Green (Joaquin Phoenix) hátat fordított családjának. Megváltoztatta vezetéknevét, hogy semmilyen kapcsolódási pont ne legyen a new yorki rendordinasztiával, melybe beleszületett. A legendás, orosz tulajdonú brooklyni mulató, az El Caribe üzletvezetojeként gyönyöru barátnojével, Amandával (Eva Mendes) együtt minden éjjele a szórakozásé. 1988-at írunk, a drogüzlet fellendüloben, s ez Bobby bárját sem kerüli el. Próbál távolságot tartani az orosz maffiózótól, aki nála kezdi el teríteni az anyagot, csakhogy pont rá vadászik Bobby testvére, Joseph (Mark Wahlberg) és apja, a legendás Burt (Robert Duvall) is. Az összeütközés elkerülhetetlen.

A bakancslista

A bakancslista egy 2007-es amerikai vígjáték.
Történet:Az egyikük milliomos, a másik egész életében autókat szerelt. Most mégis nagyon hasonlítanak egymásra. Edward (Jack Nicholson) és Carter (Morgan Freeman) ugyanannak a kórháznak a lakói, mindketten itt tudják meg, hogy rákjuk van.
Most kezdõdik a jó rész. Mindkét férfinak van egy listája, arról, hogy mit szeretne kipróbálni, mielõtt feldobja a bakancsát, és mert a kórteremben ebbõl kevés valósítható meg, elszüknek, nekivágnak a nagyvilágnak, és igyekeznek mindent kipróbálni, amit eddig elmulasztottak.
Beutazzák Amerikát, száguldanak, ejtõernyõvel ugranak, rég látott rokonokat látogatnak meg... nincs mit veszíteniük, és sokat nyerhetnek.
Például egy új barátot.

Horton

A Horton egy 2008-as amerikai animációs film.
Történet:Miért van nagy füle egy elefántnak? Nem is kérdés, számtalan haszna van, de egyebek közt arra is jó, hogy viselõje meghallja mindazt, amit más nem. Amikor Horton segélykiáltást hall egy porszem felõl, hamar kifüleli, hogy a levegõben szálló pöttyön élet van: ott épült fel a szuperkicsi Kifalva, melynek lakó a hiperszuperkicsi kik.
Horton összebarátkozik Kifalva polgármesterével (akinek 96 lánya és egy fia van, fürdõszobája meg egy sem). Szükség is van a barátságukra. Sokan vannak, akik elpusztítanák a porszemet. Egy gyermekétõl nehezen megváló kenguru és szövetségese, Vlad, a keselyû egyszerre tör a porszem és az elefánt elveszejtésére. A dzsungelben egy pötty sincs már biztonságban. Hát még egy elefánt!

27 idegen igen

A 27 idegen igen egy 2008-as amerikai romantikus vígjáték.
Történet:Jane (Katherine Heigl – Felkoppintva) egy idealista, végtelenül romantikus és mindenkinél önzetlenebb nõ. Ugyanakkor pedig állandó résztvevõje mindenféle esküvõi és lakodalmi rendezvényeknek, bár a saját boldogsága még látóhatáron belül sincs. Ám amikor Jane húga, Tess (Malin Akerman – Agyõ, nagy Õ!) iránt saját fõnöke, George (Edward Burns – Holiday) lobban szerelemre (s, akibe titkon Jane is szerelmes), hõsnõnk kénytelen felülvizsgálni eddigi „örökké-csak-koszorúslány” életstílusát.

Jane mindig is jó volt abban, hogy odafigyeljen másokra, saját boldogságáról azonban képtelen gondoskodni. Egész élete csak arról szólt, hogy mindenkit boldoggá tegyen maga körül, ráadásul huszonhét különbözõ koszorúslányruha lapul szekrényében, így mindezt bizonyítani is tudja. Egy emlékezetes estén Jane éppen kénytelen ingázni két esküvõi fogadás között a Manhattan-Brooklyn vonalon, a nem mindennapi teljesítménynek pedig véletlenül szemtanúja lesz Kevin (James Marsden – Bûbáj), a riporter, aki nagyszerû sztorit szimatol. Szerinte Jane, az esküvõfüggõ története temérdek kaput nyit majd meg elõtte a magazinon belül.

Kevin minden olyasmire cinizmussal tekint, ami Jane számára kedves, így nem igazán jönnek ki egymással. Aztán megjelenik Tess, és megkéri nõvérét, hogy szervezzen egy újabb menyegzõt: Tess-ét és George-ét. Jane érzelmei a férfi iránt azonban megdöbbentõ végkifejlethez, és talán egy új élet kezdetéhez vezetnek…

I.E. 10.000

Az I.E. 10.000 egy 2008-as amerikai kalandfilm.
A történet:Volt idõ, amikor ember és állat egyaránt vadon élt, a hatalmas mamut uralta a földet, a két lábra emelkedettek törzse pedig gyenge és védtelen volt. Idõszámításunk elõtt tízezer táján egy vadász (Steven Strait) egy csapat harcos élén szembeszáll legnagyobb ellenfelével, az ismeretlennel. Elképesztõ kalandokon megy keresztül, hihetetlen világokkal szembesül, olyan emberekkel és állatokkal találkozik, melyeknek a létezésérõl se volt fogalma. Keresztülvág a sivatagon, megküzd a kardfogú tigrissel meg más õsragadozókkal, és rábukkan egy elveszett civilizációra. Egyetlen célja van: mindenáron ki akarja szabadtani a nõt, akit szeret egy kegyetlen hadúr kezei közül.

Juno

A Juno egy 2008-as amerikai vígjáték.
A történet:Juno (Ellen Page) egy csinos, okos tinilány, akinek váratlanul mégis azzal kell szembesülnie, hogy osztálytársával, Bleekerrel (Michael Cera) egy túl jól sikerült éjszakán szimpla hülyeségnél sokkal többet csináltak...
Az anyai "örömök" elé nézõ lány barátnõje, Leah (Olivia Thirlby) segítségével nevelõszülõket keres és talál a születendõ kicsinek. A tökéletes adoptálók Mark (Jason Bateman) és Vanessa (Jennifer Garner), a tehetõs külvárosi szerelmespár, akik már alig várják, hogy a karjukban tartsák a csöppséget.
Szerencsére Juno szülei (J.K. Simmons és Allison Janney) mindenben a legmesszebbmenõkig támogatják bajba esett lányukat - erre pedig szükség is lesz, hiszen a nem egyszerû szituba kerülõ tini kemény döntések elõtt áll a felnõtté váláshoz vezetõ úton. Végül azért minden megoldódik, és az édesbús mozi stáblistájáig Juno arra is rájön, hová tartozik.

A Spiderwick

A Spiderwick egy 2008-as amerikai kalandfilm.
A történet:A Grace család - Jared, és ikerbátyja, Simon, nõvérük, Mallory és édesanyjuk - New Yorkból egy elhagyatott, régi házba költöznek, mely déd-nagybátyjuké, Athur Spiderwické volt, és amely egy erdõben áll. Hamarosan fura dolgok kezdenek történni az ódon lakban…
Mivel a napi rendszerességgel elõforduló rejtélyes eltûnésekre és balesetekre a család nem talál magyarázatot, Jaredet kezdik gyanúsítani. Ám amikor a gyerekek nyomozni kezdenek, fény derül a fantasztikus igazságra a Spiderwick birtokkal és az itt lakó lényekkel kapcsolatban…

Nem vénnek való vidék

A Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) egy 2007-es amerikai film Joel és Ethan Coen írásában-rendezésében. Főszereplői Josh Brolin, Tommy Lee Jones és Javier Bardem. A Cormac McCarthy azonos című regénye alapján készült alkotás egy balul elsült kábítószerüzlet és az ennek következményeképp kialakuló, drámai hajsza történetét meséli el, amiben három férfi keresztezi egymás útját az 1980-as nyugat-texasi sivatag szikár közegében.

A filmet hatalmas kritikai ováció kísérte. A Chicago Sun-Times munkatársa, Roger Ebert véleménye szerint a Nem vénnek való vidék „a legjobb film, amit a Coen-fivérek...valaha csináltak.”A The Guardian újságírója szavait idézve a film bebizonyította, „hogy a Coenek technikai képességei, s érzékük a tájalapú westernhez Anthony Mannt és Sam Peckinpah-t idézik, s erre csak kevés élő rendező képes.”

Az eredeti cím William Butler Yeats Hajózás Bizáncba című versének első sorát veszi kölcsön, ami Rónay György fordításában így hangzik: „Vénnek nem jó e táj.”

A Nem vénnek való vidék 4 Oscar-díjat nyert 2008-ban, köztük a legjobb filmnek járót.
A történet:1980 júniusa, a nyugat-texasi kopár préri látképe. A helyi seriff, Ed Tom Bell narratívája mesél a régi időkről, mikor a törvény erői fegyvertelenül végezték munkájukat, s arról, mennyire megváltozott azóta a helyzet, hogyan uralkodik el egyre a környéken az erőszak.

Anton Chigurh-t, a könyörtelen bérgyilkost, aki fegyvernek egy szarvasmarhaölő pisztolyt használ, őrizetbe veszi a seriffhelyettes. A férfi hamar kiszabadul, s útjára indul. Ezalatt Llewelyn Moss antilopra vadászik a Rio Grande közelében, s rövidesen egy halom halott és egy haldokló mexikóira, egy rakomány heroinra és 2 millió dollárra talál; vagyis egy balul elsült drogüzlet eredményére. Magához veszi a pénzt és hazamegy, ám sötétedés után lelkiismeretére hallgatva visszahajt a helyszínre, hogy az otthagyott férfinek vizet vigyen. Azonban felbukkannak mások is, s egy apró jócselekedet véres macska-egér játékot indít el, amelyben mindenkiből lesz vad és vadász. Moss, Chigurh, Bell seriff és a mexikói gengszterek mind egymás és a pénz nyomában járnak Texas és Mexikó kietlenségében.
Fogadtatás:A film szinte egyöntetű elismerésre talált a kritikusok körében. 2008 márciusával bezárólag az újságírók véleményét egyesítő Rotten Tomatoes oldalán 94%-ban olvasható pozitív visszajelzés,míg egy hasonló weblapon, a Metacriticen 91%-ot mutat a minőségjelző.[A filmet már bemutatóját követően az Oscar-díj komoly versenyzőjeként emlegették, s 2008 februárjában négyet el is nyert nyolc jelöléséből.Roger Ebert maximális ponttal jutalmazta a művet, azzal a kommentárral, hogy a film „idő, hely, karakter, erkölcsös döntések, erkölcstelen bizonyosságok, emberi természet és sors mesteri evokációja.” Walter Chaw a Film Freak Centraltól a forrásanyag hatásos adaptálásának nevezte a filmet, mondván „...a Coen-fivérek leszűrték McCarthy nosztalgiájának lényegét az illuzórikus, tiszavirág életű múltról...és egybegyúrták saját kútjukból vett rendkívüli látomásaik legjobb pillanataival.”A ritkaságszámba menő eltérő vélekedések egyike Jonathan Rosenbaumé, aki a Chicago Reader munkatársa. Véleményében, noha elismeri a film esztétikáját, megkérdőjelezi a morális büntetést: számára a Coen-testvérek hatalmas energiát fektetnek a borzalom megjelenítésében, s ezalatt a nézőket arra bátorítják, hogy „álszent módon rázzák a fejüket mindennek elkeserítőségén.”

David Stratton és Margaret Pomeranz ausztrál televíziós személyiségek öt csillaggal tüntették ki a filmet. Stratton szerint „ez a nagyszerű film reprezentálja a Coenek legjobb munkáját a Fargo óta. Akárcsak az a filmklasszikus, ez is egy hidegvérű thriller némi sötét humorral”, továbbá „Hitchcock maga sem csinálta volna jobban a feszültségkeltést.”Richard Corliss a Time magazintól 2007 tíz legjobb filmje egyikének nevezte meg a Nem vénnek való vidéket, méghozzá az elsőnek. Javier Bardem alakítását „delejezőnek” és „elképesztőnek” írta le, a filmet pedig „száraz, vicces, csodálatosan játszott, izgalmasan cinematikusnak.”Richard Schickel, szintén ettől a laptól második helyre sorolta saját évi top 10-es listáján, mondván, a film visszatérés a Coen-fivérek számára „a Fargo és A halál keresztútján legjobb területeire, ahol a komikus ártatlanság és a közvetlen erőszak robbanékony módon létezik egymás mellett. Nem tudod, hogy sírj vagy nevess, de nem fordíthatod el a fejed a kaotikus eredmények láttán.”

A filmet 354 kritikus helyezte el éves top tízes listáján, több, mint bármely másik filmet, s ezen belül is kilencvenen hirdették meg elsőnek, amely szempont szerint szintén maga mögé utasította az összes többi produkciót.

Hipervándor

A Hipervándor egy 2008-as amerikai sci-fi.
A történet:Davey (Hayden Christensen) majdnem meghal. És ez a szerencséje. A baleset során felfedezi, hogy van egy különleges képessége: bármikor, bárhova el tud jutni egy pillanat alatt. Szabadon mozog a világban, ha szeretné, húsz naplementét néz meg egy éjjel, barátnõjével a karjában egy szempillantás alatt megkerüli a Földet, vagy bankot rabol egy távoli kontinensen. Bármit megtehet. Gazdagon és boldogan él, míg nem találkozik valakivel, aki ugyanazt tudja, mint õ. Akkor kell rájönnie, hogy a magafajtájúak élete egyáltalán nem egyszerû. Attól kezdve, új társával kényszerû szövetségben, már csak a saját és szerettei életét próbálja megmenteni. Ami nem olyan egyszerû, mint a piramisok tetején napozni vagy belépni egy tokiói ajtón és kilépni Rómában a túloldalon: ellenségeik veszélyesek és mindenre képesek

Egy bébiszitter naplója

Az Egy bébiszitter naplója egy2007-es amerikai vígjáték.
A történet:Annie, friss fõiskolai diplomájával a kezében nehezen tudja eldönteni, hogy anyja álmait valósítsa meg, vagy saját vágyait követve továbbtanuljon. A sors egy váratlan megoldást kínál a döntés elhalasztására: a lány megismerkedik egy, a New York-i felsõ tízezerhez tartozó családdal. A következõ pillanatban már egy ötéves, kisfiúnak látszó ördögfióka nevelõnõje, aki mindent elkövet, hogy megnehezítse Annie dolgát. A hétköznapi élethez szokott lány csak kapkodja a fejét a manhattani elit szokásait és értékrendjét figyelve. Értetlenül áll a gyermekeiket idegenekre bízó, idejüket és millióikat vásárlásra és utazásra költõ nõk életstílusa elõtt. Telnek a hetek, és Annie sok mindenre rájön. Például arra, hogy a kisfiú igazából imádnivaló; a munkaadói a csillogó látszat ellenére nem is annyira boldogok és arra is, hogy a szomszéd egyetemista a legjóképûbb férfi Manhattanben. Kár, hogy a bébiszittereknek tilos a randizás.

Winx club

A Winx Club egy sikeres olasz rajzfilmsorozat. 160 országban adják. Magyarországon az RTL Klub tűzte műsorára.
A történet:A Mágikus Dimenzió Birodalmában volt egy lány, aki egyszer csak rájött, hogy õ tündér… és egy hercegnõ. Onnantól kezdve az élete teljesen megváltozott, bártan kijelenthetõ, hogy tündérmesévé vált. Kiderült, hogy Bloom eredetileg a Domino királyainak gyermeke, de örökbe fogadták.

Bloomnak ki kell derítenie az igazságot a vér szerinti szüleirõl, ezért oldalán elválaszthatatlan barátaival, a Winx tagjaival útra kel az ismeretlen dimenzióba. A Winx és a Specialisták veszélyekkel teli kalandra készülnek, és hamarosan rájönnek, hogy a küldetés nem csupán Bloom szüleinek megtalálásáról szól, hanem ezen áll vagy bukik az egész mágikus birodalom sorsa.

Tizenhat évvel ezelõtt a Varázslatos Dimenzió leghatalmasabb varázslói önfeláldozó küzdel-met vívtak az abszolút gonosszal. Azonban a háborúnak nem lett vége. A birodalom sorsa most Bloom kezében van.

Vajon sikerül-e Bloomnak, Florának, Stellának, Asihának, Musának és Tecnának gyõzedel-meskedni a rémálomba illõ szörnyetegek felett és megtalálni Domino utolsó királyát? Vajon meg tudják-e menteni az elveszett birodalmat, hogy Bloom Domino hercegnõjévé váljon? Csak rajtuk áll a Varázslatos Dimenzió sorsa.
Egyéb:Daphnee, aki a rajzfilmben Bloom nővére, a görög mitológiában is szerepel. Ő az a nimfa, aki Apollón szerelme elől babérlevéllé változtatta magát. Niobé, aki a rajzfilmben Layla anyja, szintén szerepel a görög mitológiában. Ő egy görög hős anyja. ''Musa, Tecna, s Flora neve, nem igazi név, mert Musa neve a Music (Zene) szóból lett alkotva, Tecnáé a Technológia szóból, a virágokat pedig másnéven Florának szokták szólítani. Icy és Darcy, állítólag édestestvérek, s még ikrek is. S ha jobban megfigyeljük, van is köztük néhány hasonlóság! Például mindegyiknek nagyon hosszú a haja, mindegyik átalakulva nadrágot hord, s a 3. évadban egy súlyos veszekedés is van közöttük, ami irigységből fakad. Valtort sokszor Baltornak is nevezik. Típusa boszorkánymester. Ez a boszorkány elnevezés férfi párja. A boszorkánymesterek szintén fekete mágiával foglalkoztak. Őket warlockoknak is hívták. A Winx Club, mint mesesorozatot angolul két változatban is leszinkronozták. Más a közönséges filmes tévék Winx változata, s a 4kids, azaz Cartoon Network rajzfilmcsatornáé. Vannak szereplők amiknem nevük is megváltozott, főbb szerepek közül pl: Laylát, Aishának hívják. Ezenkívűl sok-sok mellékszereplő is más nevet kapott. Vannak akik csak helyesírásilag változtak: Mirta=Mista, Mitzi=Misty, Diaspro=Diaspra. Ami pedig a szinkronhangokat illeti, az amerikai angol 4kids-es Winx Club változatban Stella hangja Amy Bringbaum, míg a tévés változathoz készített szinkronban Jennifer Seguin vehette át a szerepet. A 4kids-es Winx Club-ban Darcy hangja Caren Manuel, míg a tévés változatban Charrie Finlay. Az USA-ban a 4kids-es Winx változatát adták ki dvd-n, de lehet, hogy a tévéset is forgalomba helyezték. A Winx Club-ot a 4kids csatorna este 8:00 00-kor szokta vetíteni.

Vérző olaj

A Vérző olaj (There Will Be Blood) egy 2007-es amerikai filmdráma Paul Thomas Anderson rendezésében. A forgatókönyvet Upton Sinclair 1927-ben megjelent Olaj! című regénye alapján Anderson írta. A főszerepben Daniel Day-Lewis látható, aki Daniel Plainview dél-kaliforniai olajvállalkozót alakítja a XX. század elején.

A produkció első vetítése a Texas állambeli Austinban volt a Fantastic Fest keretében, 2007. szeptember 29-én. Két hónappal később, december 26-án kezdték játszani New Yorkban és Los Angelesben, majd Észak-Amerikaszerte is a mozikba került 2008 január végén. A magyarországi premier időpontja 2008. február 28., de már több héttel korábban is látható volt egyes filmszínházak műsorán.

A film számottevő kritikai figyelmet élvez, jelentős számú díjat nyert el. Daniel Day-Lewis megkapta a legjobb színésznek járó Oscar-díjat, Golden Globe-díjat, BAFTA-díjat és a Színészek Szövetségének díját. A Vérző olajat további 7 Oscar-díjra jelölték, köztük a legjobb film és legjobb rendező kategóriákban.
A történet:Az 1890-es évek végi Kaliforniában a küszködő ezüstbányász, Daniel Plainview megleli szerencséjét a kőolajlepárlásban, s magához vesz egy árván maradt kisgyermeket, H.W.-t, akit később sajátjaként s egyúttal partnereként mutat be, amerre jár. 1911-ben Plainview fülest kap egy értékes olaj-lelőhelyről, amely a Sunday család ranch-én, a poros és szegény kisvárosban, Little Bostonban található. A terület megszerzésére tett erőfeszítései során összehozza a sors Eli Sundayjel, a család ifjú tagjával, egyben a helyi vallási vezetővel, akinek megvannak a maga tervei gyülekezete számára az olajból nyert profittal. Ahogy a bányászat halad előre, a konfliktusok is fokozódnak, s Plainview ravaszsága és érzelemmentessége végül lassú, mogorva háborodottságba süllyed. E folyamat alatt minden emocionális kötelék felszakad körülötte, amiket a gazdagság sosem helyettesíthet.
Fogadtatás:A filmet szinte egyöntetű lelkesedéssel fogadta a kritika; a Rotten Tomatoes oldalán olvasható több, mint 170 vélemény 91%-a pozitív visszajelzéssel szolgált.

A The New York Observer munkatársa, Andrew Sarris szerint a film „elismerésre méltó teljesítmény a magabiztos szakértelem egy letűnt idő és kor szimulált valóságának megteremtésében, javarészt helyi amatőr színészeket és statisztákat használva, tökéletes mozdulatokkal és hangokkal.”
Glenn Kenny a Premiere magazinban Day-Lewis alakítását dicséri: „Amint Plainview-ja szárnyalásba kezd, az alakítás irgalmat nem ismerő fókusza egyedülállóvá teszi a karaktert.”Manohla Dargis azt írja a New York Times-ban közölt kritikájában, „a film a legtökéletesebb művészi munka, ami túlmutat készítésének történelmileg telített közegén, s élvezetes pillanatai is kérően esztétikusak.”Richard Schinkel a Times-ban „minden idők egyik legeredetibb amerikai filmjének” titulálta a Vérző olajat.Tom Charity kritikus a filmet 2007 egyetlen egyértelmű mesterműveként írja le.
Egyéb:Paul Thomas Anderson eredetileg egy két család versengéséről szóló forgatókönyvön dolgozott, azonban nehézségekbe ütközött munkája során, s ráébredt, hogy elképzelése nem működik.Honvágyát enyhítendő megvásárolta Upton Sinclair Olaj! című művének egy példányát Londonban, s azonnal rabul ejtette a fedőlap illusztrációja, mely egy kaliforniai olajmezőt ábrázolt.Olvasás közben egyre inkább magával ragadta a regény, s az első 150 oldalt forgatókönyvvé adaptálta. Ellátogatott számos olyan múzeumba, melyek az első bakersfieldi olajvállalkozókkal foglalkoztak, s ezzel egyre világosabbá vált előtte, milyen irányba kell haladnia a szkripttel.Megváltoztatta a címet Olaj!-ról There Will Be Bloodra („Vér fog folyni”), mivel „végül nem került bele annyi a könyvből, hogy igazi adaptációnak lehessen mondani.”Anderson nem akart semmilyen akcentust írni főszereplőjének, bárki is játssza Plainview-t, hogy a dolgok egyszerűek maradjanak.Az eredeti forgatókönyvet Daniel Day-Lewisszal a fejében írta, majd felkereste a színészt, mikor már majdnem befejezte az írást. Értesült róla, hogy a színésznek tetszett a Kótyagos szerelem, így bizalommal nyújtotta át neki a még el nem készült szkript egy másolatát.
Day-Lewis elmondása szerint az egyszerű felkérés elegendő volt, hogy meggyőzzék.A New York Observernek adott interjújában a színész részletesen beszélt arról, mi vonzotta a projekthez. „Megértettem, hogy [Anderson] már be is lépett ebbe a világba. Nem pusztán megfigyelte – részesévé vált – s tényleg megtöltötte szereplőkkel, akikről úgy érezte, saját életet élnek.”A film utolsó jelenetének egyik sora, az „I drink your milkshake!” („Elszívom az italodat!”), idézet Albert Fall új-mexikói szenátor beszédéből a kongresszusi meghallgatáson, mely az 1920-as, az olajhoz köthető Teapot Dome-botrány ügyében történt. Anderson beleszeretett a „milkshake” szó az olajelszívás bonyolult technikai folyamatát magyarázandó használatába.

A film egyik producere, Joanne Staller elmondása szerint nehézkes volt a film finanszírozása, mivel „a stúdiók úgy gondolták, nem rendelkezik egy nagyvolumenű film lehetőségeivel.”Két évbe telt a költségvetés fedezetének összegyűjtése.Plainview fiának szerepére Anderson Los Angelesben és New York Cityben keresett jelölteket, de rájött, hogy egy texasi színészre van szükségük, aki tudja használni a puskát és „abban a világban él.”
A készítők egy iskolában érdeklődtek, ahol az igazgató Dillon Freasiert ajánlotta. Nem olvastattak fel vele a szövegből, ehelyett csupán beszélgettek vele, amiből kiderült, ő a tökéletes személy a szerepre.

Daniel Day-Lewis a hangjával kezdte karaktere felépítését. Anderson küldött neki a XIX. század vége és 1927 közötti időből származó felvételeket, illetve A Sierra Madre kincse egy példányát, rajta dokumentumfilmmel a rendezőjéről, John Hustonról, aki fontos ihletője Anderson alkotásának.Anderson szerint azon tény hatott rá, hogy a Sierra Madre „kapzsiságról, ambícióról, paranoiáról és a legrosszabb énünk vizsgálatáról szól.”
A forgatókönyv írása alatt minden este megnézte e klasszikus westernt lefekvés előtt, Day-Lewis pedig kutatómunkája keretében munkások leveleit olvasgatta és korabeli fényképeket tanulmányozott. Utanánézett továbbá Edward Doheny olajmágnásnak is, akinek alakja Sinclair könyvét inspirálta.

A forgatás 2006 júniusában kezdődött meg egy marfai ranch-en, Texasban,s három hónapon át tartott.A további helyszínek között szerepelt Asheville Észak-Karolinában és Los Angeles. Anderson igyekezett a ranch díszletei között a jeleneteket történésük sorrendjáben rögzíteni.Két héttel a 60 napos forgatás megkezdését követően a direktor lecserélte az Eli Sunday szerepére kiválasztott színészt Paul Danóra. A New York Times írása Day-Lewisról azt sugallta, hogy az eredeti aktort (Kel O'Neill) megrémítette Day-Lewis intenzitása és azon szokása, hogy a kamerán kívül is szerepében marad.A rendező és a főszereplő egyaránt tagadta ezen értesülést,a színész úgy nyilatkozott, „Egyáltalán nem hiszem, hogy azért történt, mert ijesztőnek talált. Így gondolom – s remélem, hogy így is van.” Anderson először a Jack és Rose balladájában látta játszani Danót, s úgy vélte, tökéletes lenne Paul Sunday szerepére, akit eredetileg 12-13 évesnek képzelt el. Mikor Dano szerepe kibővült egy sokkalta nagyobb feladattal, csak négy napja volt a felkészülésre.Három heti anyagot kellett újból felvenni Sundayjel és Plainview-val, ahol előbbit már az új színész alakítottaPlainview kúriájának belsőjéül a Greystone Mansion szolgált Beverly Hillsben, Edward Dohey Jr. korábbi otthona, melyet apjától kapott. Az itteni forgatáshoz szükség volt az alagsorban található tekepálya precíz felújítására.

Anderson a filmet Robert Altmannak ajánlja, aki a vágás fázisa alatt hunyt el.

Tartalom

4 hónap 3 hét 2 nap
1408
A bárányok harapnak
A Bourne-ultimátum
A cukrosnéni
Agyő nagyő
A kaptár 3:Teljes pusztulás
A karib tenger kalózai: A világ végén
A király nevében
A királyság
Alien vs Predator 2
A másik én
Amerikai gengszter
A nemzet aranya:Titkok könyve
Asterix az olimpián
A terror ügyvédje
A törés
Az arany iránytű
Az invázió
Az utolsó óra
Az ügynökség
Beowulf-Legendák lovagja
Bűbáj
Charle Wilson háborúja
Cloverfield
Disturbia
Ébredő sötétség
Felkoppintva
Fűrész IV
Golyózápor
Hideg nyomon
Hitman:A bérgyilkos
Jesse James meggyilkolása,a tettes a gyáva Robert Ford
John Rambo
Kasszandra álma
Legenda vagyok
Mesterdetektív
Mézengúz
Michael Clayton
Mr. Brooks
Ocean's thirteen: A játszma folytatódik
Sweeney Todd,a Fleet Street démoni borbélya
Szerelem a kolera idején
Szkafander és pillangó
Vágy és vezeklés

Sweeney Todd,a Fleet Street démoni borbélya

Sweeney Todd, a Fleet Street démoni borbélya egy 2007-es film, kategóriáját tekintve fekete komédia/horror film/musical, az azonos című Stephen Sondheim és Hugh Wheeler musicaljéből készült adaptáció. A filmben Johnny Depp játssza a címszerepet. Ez a hatodik alkalom, hogy Depp a rendező Tim Burtonnel dolgozik együtt, akinek felesége, Helena Bonham Carter alakítja Mrs. Lovett-et. A film az Amerikai Egyesült Államokban 2007. december 21-én, Angliában 2008. január 28-án került bemutatásra. Magyarországon a tervezett bemutatás időpontja 2008. február 21. A 65. Golden Globe-díjátadón elnyerte a Legjobb film (musical vagy vígjáték) és a Legjobb színész (vígjáték vagy musical) díjakat. A 80. Oscar-díj Gálán pedig jelölést kapott a Legjobb férfi főszereplő, a Legjobb díszlet és a Legjobb jelmeztervezés kategóriákban.
A történet:Benjamin Barker (Johnny Depp), egy borbély, akit igazságtalanul letartóztat és Ausztráliába küld kényszermunkára a kéjéhes Turpin Bíró (Alan Rickman), aki megkívánja Barker "gyönyörű és erényes" feleségét, Lucy-t(Laura Michelle Kelly). Tizenöt évvel később Barker visszatér, miután megszökött és búcsút vett tengerész barátjától Anthonytól (Jamie Campbell Bower), és felveszi Sweeney Todd személyiségét. Visszamegy régi lakásába, amely Nellie Lovett (Helena Bonham Carter) pite boltja felett van a Fleet Streeten. Mrs. Lovett elmondja neki, hogy miután őt letartóztatta, Trupin megerőszakolta a feleségét, aki megmérgezte magát a megaláztatás miatt, és Trupin gyámként magához vette Barker lányát, Johannát. Miután ezeket a híreket megtudja, Todd bosszút esküszik, mielőtt újra megnyitja borbély üzletét az emeleti lakásban.
Egyéb:Johnny Depp játssza Benjamin Barkert/Sweeney Toddot, a borbélyt, aki felesége és kislánya elvesztésébe beleőrülve elvágja ártatlan kuncsaftjai torkát.
Helena Bonham Carter játssza Mrs. Lovettet, Todd bűntársát, aki az áldozatokat belesüti a híres húsos pitéibe.
Alan Rickman játssza Turpint, egy gonosz bírót, aki bezáratta Toddot és megerőszakolta a feleségét. Ezután örökbefogadta Todd lányát, Johannát, mint a gyámja, és a lány szobájának falán lévő lyukon át kémkedik utána. Feleségül szándékozik őt venni, habár Johanna még alig 15 éves.
Timothy Spall játssza Beadle Bamfordot, Turpin brutális bérencét.
Sacha Baron Cohen játssza Danial Higginst/Signor Adolfo Pirellit, Todd ír (álruhában olasz) riválisát és korábbi alkalmazottját.
Laura Michelle Kelly játssza Lucy Barkert, Todd feleségét. A férje távollétében egy őrült koldus lett belőle, azt követően, hogy Trupin megerőszakolta.
Jayne Wisener játssza Johanna Barkert, Todd lányát.
Jamie Campbell Bower játssza Anthony Hope-ot, egy tengerészt, aki támogatja Toddot és beleszeret Johannába.
Ed Sanders játssza Tobias "Toby" Ragg-et, Pirelli gin-kedvelő asszisztensét, aki később csatlakozik Toddhoz és Lovetthez. Egy dologházban élt és dolgozott fiatal éveiben, mielőtt Pirelli becsapta volna.

Cloverfield

A Cloverfield egy amerikai sci-fi film címe, melynek producere J.J. Abrams, rendezője Matt Reeves. A film forgatókönyvét Drew Goddard írta. A filmet először a Transformers premier előtti vetítésein hozták nyilvánosságra. A film 2008. január 18. került az amerikai mozikba. A Paramount Pictures vírusmarketing eszközökkel is népszerűsítette a filmet.
A történet:Rob (Michael Stahl-David) egy New York-i fiatalember, aki nemsokára Japánba költözik. Barátai búcsú bulit rendeznek neki, amelyet Rob jó alkalomnak talál titkolt érzelmei bevallására és más elvarratlan szálak elvarrására. Az este azonban egészen váratlan fordulatot vesz, amikor a partizókkal teli terem hirtelen megrázkódik. A társaság elcsendesedik, meghallgatja a tévében a földrengésről tudósító híreket, majd kimennek a tetőre, hogy megnézzék, mekkora a pusztítás. Akkor azonban hatalmas robbanást pillantanak meg a távolban. Elmegy az áram, és mindenki pánikszerűen kimenekül a sötét utcára.
A baráti társaságot emberi sikolyok és valamilyen mély, állatias morgás fogadja az utcán, ahol addigra minden megváltozott. A várost hatalmába kerítette valami, ami egy más világhoz tartozik, rettenetes és óriási...

Forrás:Port.hu

Szerelem a kolera idején

A Szerelem a kolera idején (Love in the Time of Cholera) egy 2007-es amerikai film Mike Newell rendezésében, Gabriel García Márquez azonos című regénye alapján. A produkció az első hollywoodi feldolgozása az irodalmi műnek.
A filmet Golden Globe-díjra jelölték a legjobb eredeti betétdal kategóriában.
A történet:Egy szerelmi háromszöget követhet nyomon a néző, Fermina Daza és két udvarlója, Florentino Ariza és Juvenal Urbino doktor között, 50 évet felölelve, 1880 és 1930 között.
Fogadtatás:Steindorff bemutatta a film még bemutató előtt állt végső változatát Márqueznek, aki a film végén egy „Bravo!”-val adott hangot véleményének.

A kritikusok ellenben nem viszonyultak jól a filmhez. A Rotten Tomatoes-on összesített értékelések alapján mindössze 28%-ot érdemelt ki a Szerelem a kolera idején.A Time magazin 2-es osztályzatot adott rá, azzal magyarázva, a film „komoly esélyes az egy nagyszerű regényből adaptált legrosszabb film díjára...hagyják a filmet, olvassák el újra a könyvet.”
Box office:A 45 millió dollárból készült filmet 2007. november 16-án mutatta be a New Line Cinema 852 észak-amerikai filmszínházban. 1,9 millió dolláros első hétvégéjét a Box Office Mojo „vérszegénynek” nevezte;gyors iramban fogyatkozott a film iránt az érdeklődés,így végül 4,6 milliót keresett hazájában.

Nemzetközileg 2008. január 27-ig 17 millió dollárt gyűjtött, túlnyomó részt dél-amerikai, illetve más latin országokból, a legnagyobb érdeklődés ezidáig mégis Olaszországban mutatkozott iránta, ahol 2007. december 21-e óta 5 millió dollárnak megfelelő eurót hozott.
Egyéb:Scott Steindorff producer két évet töltött azzal, hogy rábírja a Márquezt a könyv megfilmesítési jogainak eladására, mondván, ő Florentino és addig nem adta volna fel, míg megszerzi, amit akar.

A film nagy része a történelmi, fallal körbezárt kolumbiai városban, Cartagenában játszódik. Egyes jelenetekben látható a Magdolna-folyó, és Sierra Nevada de Santa Marta hegység.
A forgatási helyszínek között szerepelt London is.

Maga García Marquez kezdeményezte, hogy az énekes-dalszerző Shakira járuljon hozzá a filmhez két dallal. A dalokat, a teljes filmzenével egyetemben Antonio Pinto brazil zeneszerző írta. A „Despedida” című szerzeményt, melynek zenéjét közösen szerezték, szövegét pedig Shakira írta, Golden Globe-díjra jelölték.

A terror ügyvédje

A történet:Kommunista, antikolonialista, szélsőjobboldali? Milyen meggyőződés vezérli Jacques Vergès erkölcsi gondolkodását? Barbet Schroeder a történelem legsötétebb útjaira visz minket, hogy megpróbálja felfedni ennek a rejtélyes figurának a titkát. Az algériai háború idején Vergès fiatal ügyvédként kötelezte el magát a gyarmatosítást ellenzők ügye mellett; ő volt Djamila Bouhired ("la Pasionaria") védője, azé a nőé, aki megtestesítette az ország szabadságba vetett reményét, és akit halálra ítéltek, mert kávézókban robbantott. Vergès elérte, hogy kiengedjék és két gyermeket nemzett neki. Aztán egyszercsak, fényes pályájának tetőpontján, Vergèsnek nyolc évre nyoma veszett. Titokzatos eltűnését követően már a legkülönfélébb terroristák - Magdalena Kopptól Anis Naccachén át Carlos, a Sakálig - védőjeként lépett fel. Olyan történelmi szörnyalakokat képviselt, mint a náci Klaus Barbie. Barbet Schroeder végig követi az "ördög ügyvédjének" kanyargós pályáját a jog és a politika útvesztőjében a szenvedélyeket felkorbácsoló, provokatív ügyektől a sokat vitatott terrorista szálig. A rendező eme kivételes személyiségen keresztül feltárja és behatóan megvizsgálja a "vak terrorizmus" történetét, olyan megrázó felismerésekhez juttatva a nézőt, amelyek rég elrejtett összefüggéseket lepleznek le a történelemben.

Forrás:Port.hu

Fűrész IV

A Fűrész IV (Saw IV) egy 2007-es amerikai horrorfilm, a népszerű Fűrész-sorozat negyedik része. A rendezői székben a második és harmadik részt is jegyző Darren Lynn Bousman ült.
A film bemutatója Észak-Amerikában az előző epizódokhoz hasonlóan az év halloweent megelőző hétvégéjére esett, azaz 2007. október 26-ra. Magyarországon a Budapest Film a kezdetben kijelölt 2008. január 10-ről február 7-re módosította a premier dátumát.
A történet:Fűrész és tanítványa, Amanda már halott.Kerry nyomozó meggyilkolásának hírére két tapasztalt FBI profilkészítő, Strahm ügynök (Scott Patterson) és Perez ügynök (Athena Karkanis) érkezik a megcsappant létszámú kerületi kapitányságra, hogy segítsenek a veterán Hoffman nyomozónak (Costas Mandylor) Fűrész utolsó véres áldozati játékának részleteit összerakni. Csakhogy a kommandós egység parancsnokát, Rigget (Lyriq Bent), az egyetlen helyi rendőrtisztet, aki még nem ismerte meg személyesen is Fűrész (Tobin Bell) keze munkáját, hirtelen elrabolják. A férfinek, aki az őrült zseni hátborzongató játékának részesévé válik, mindössze 90 perce van arra, hogy kikerüljön az egymással összefüggő halálos csapdák ördögi szövevényéből, vagy viselnie kell a következményeket.
Rigg városszerte tartó ámokfutása során hullákat hagy maga után, amerre csak jár, és Hoffman nyomozó az FBI-al karöltve olyan, rég eltemetett titkok nyomára bukkan, amelyek Fűrész volt feleségéhez, Jillhez (Betsy Russell) vezetik el őket. Feltárul Fűrész ördögi lelkének titka, és fény derül a bábmester igazi szándékaira, és arra a terve, amelynek minden volt jelenlegi és eljövendő áldozata a része.
Fogadtatás:A kritikusok kevezőtlenül fogadták a filmet. A Rotten Tomatoes-on olvasható vélemények mindössze 20%-a szolgál pozitív visszajelzéssel.

Scott Schueller a Chicago Tribune-től azt írta, „a film annyira éles, mint egy gumikés.” „Ha Bousman filmjének borzasztó felépítése hatására nem adja fel a gyomrunk, a pornográf határán mozgó erőszakosság majd tesz róla. Nyugtalanító elképzelni, hogy bárkinek tetszik, ha az ócska szenny fröccsen a vászonra.”
A The Hollywood Reporter munkatársa, Frank Scheck szerint „a híresen találékony kínzásjelenetek itt úgy tűnik, kifogytak a képzelőerőből,” de hozzátette, „még nem olyan kétségbeesett próbálkozás, mint a Rémálom az Elm utcában és a Péntek 13. sokadik része.”A The San Francisco Chronicle újságírója szerint a film „a mészárlós filmek Szirianája, annyira bonyolult és körülményes, hogy csak akkor reménykedhetünk a teljes megértésében, ha előző este sok halat ettünk, aztán megnéztük az összes korábbi részt, sorrendben, éppen mielőtt beléptünk a moziterembe.”
Box office:A film két közvetlen elődjéhez hasonlóan a toplista első helyén nyitott Észak-Amerikában.
31,8 millió dolláros három napos bevétele a Fűrész II 31,7 milliós és a Fűrész III 33,6 milliós, hasonló időtartam alatt elért összege között helyezkedik el.Végső bevételüket azonban nem tudta megközelíteni, mivel az érdeklődés iránta gyors iramban csökkent.
63,3 millió dolláros végeredményével a Fűrész-sorozat harmadik legnagyobb bevételt elérő epizódjává vált.A nemzetközi porondon 2008. január 20-ig további 56,2 millió dollárt gyűjtött, így összbevétele közel 120 millió dollár.
Egyéb:A Fűrész III stábjának 90%-a közreműködik a negyedik részben is.A rendezői feladatok ellátására David Moreau és Xavier Palud is szóba került, mielőtt újfent Darren Lynn Bousman kapta a megbízatást.

A film előkészületei 2007. február 12-én kezdődtek meg.A forgatás 2007. április 16-tól kezdve hat héten át tartott, május 30-ig. Helyszínéül a második és harmadik részhez is használt ontariói Torontót választották.Az utómunkálati fázisba a produkció május 19-én lépett.


A 2007-es Comic Conon a rendező, Bousman és Mark Burg producer nyilvánosságra hozták, hogy az MPAA a legmagasabb, NC-17-es korhatárkategóriába (csak 17 éven felüliek látogathatják) sorolta a filmet, amit a megnevezés szerint extrém szemléletes erőszakosság, súlyos testi sértések ábrázolása, átható terror és véres kínzásjelenetek indokoltak. Ekkor a készítők a döntés előtt álltak, hogy újravágják-e az egy fokkal alacsonyabb, R-es besorolásért, vagy akkori formájában küldjék-e mozikba a filmet.
Végül az előbbi mellett döntöttek, így 2007. augusztus 30-án hivatalosan bejelentették, hogy kiemelten véres erőszakossága, folyamatos kínzásábrázolása és nyelvezete miatt a Fűrész IV R-es korhatárbesorolást kap, vagyis 17 éven aluliak csak felnőtt kísérettel látogathatják.

Magyarországon a Filmiroda Igazgatóságának korhatár-bizottsága a lehető legmagasabb, s rendkívül ritkán használt X kategóriába sorolta a Budapest Film által forgalmazott filmet „szélsőségesen és indokolatlanul erőszakos” tartalma miatt. Ez azt jelenti, hogy a filmet vetítő moziknak a törvény szerint a szokásos 3% helyett 25%-os kulturális járulékot kell fizetniük. A piacvezető Palace Cinemas, amely csak Budapesten kilenc mozit üzemeltet, nem tűzi műsorára a filmet, míg a Cinema City vállalja a plusz kiadást, s az egyik fővárosi filmszínházában bemutatja a megszokott jegyáron. Taba Miklós, a KÖH Filmiroda Igazgatóság vezetője elmondta, az ilyen filmeknek külön erre szakosodott mozikban a helye, azonban Magyarországon nem üzemeltetnek efféle filmszínházat, feltehetőleg az üzletet rontó többletjárulék miatt.


2007. augusztus 31-én indult a film hivatalos weboldala. Ugyanezen napon került fel a Yahoo Movies-ra az előzetes.
A Lionsgate a 2004-es első rész óta rendszeresen megrendezi az éves Fűrész Véradást az Amerikai Vöröskereszttel. A Fűrész-filmekre ellátogató nézők az első alkalom óta 38 000 pint vérrel járultak 112 500 élet megmentéséhez.

A cukrosnéni

A Cukrosnéni (I Want Candy) egy 2007-es brit filmvígjáték.Az alacsony költségvetéssel készült filmet London nyugati részén forgatták2006. június 12-i kezdettel.
A történet:A Cukrosnéni két ifjú és reményteli legény története, akik szeretnének betörni a filmiparba, és nem is kell olyan sokat várniuk arra, hogy rábukkanjanak életük nagy lehetőségére. Mivel elegük lesz művészrajongó filmes tanárukból, a produceri álmokat dédelgető Joe (Tom Riley), valamint tehetséges, ám ugyanakkor kissé neurotikus rendező haverja, Baggy (Tom Burke) úgy döntenek, hogy London felé veszik az irányt, és szerencsét próbálnak forgatókönyvükkel, melyről úgy hiszik, aranyat ér.
Az első meghallgatások természetesen csalódást okoznak, mindenütt zárt ajtókba ütköznek. Aztán végül megfordulni látszik szerencséjük, amikor egy hasonlóképpen elkeseredett producer (Eddie Marsan) megdobja őket némi pénzzel, cserébe hőseink megígérik, hogy szállítják azt a sztárt, akit a befektető akar. Csupán egyetlen probléma van az egészben - a producer Ötfogásos Candy-t (Carmen Electra) szeretné a filmben látni, a világ elsőszámú pornósztárját.
Bár esélyük szinte egyenlő volt a nullával, a fiúknak mégis sikerül végül beszervezni Candy-t a filmbe, ám ezzel a gondok még korán sincsenek letudva. Egyszerre kell leforgatniuk vizsgafilmjüket az iskolába, és természetesen a beígért, a műfajt forradalmasítandó pornót is. Mindezt pedig kénytelenek Tom szüleinek házában véghezvinni, ami még inkább bonyolítja az amúgy sem túl könnyű helyzetet. A két fiú mindent megtesz, hogy végül valóra váltsák legnagyobb álmukat, közben pedig rá kell jönniük, hogy az álmok megvalósítása néha nagyon fura és felettébb humoros irányt vesz.

Jesse James meggyilkolása,a tettes a gyáva Robert Ford

A Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford (The Assassination of Jesse James by the Coward Robert Ford) egy 2007-es western Ron Hansen 1983-ban megjelent regénye alapján, Andrew Dominik írásában és rendezésében. A főszerepben a producerként is közreműködő Brad Pitt, illetve az alakításáért Golden Globe-díjra jelölt Casey Affleck látható.

A film forgatása a Winnipeg állambeli Calgaryben, Edmontonban zajlott. Eredetileg 2006-os bemutatóra szánták, ám végül csak két évvel elkészülte után, 2007. szeptember 27-én került korlátozott számú kópián az amerikai mozikba. A magyar bemutatóra 2008. február 28-án kerül sor.
A történet:Robert Ford csatlakozik Jesse James csapatához, akiknek menekülniük kell a törvény és azok elől, akiknek a rájuk kitűzött vérdíjra fáj a foga. Idővel ezek az egyszerű emberek elkezdik tisztelni Jamest és bandáját – sőt, a barátságos közvélemény lázadó hősöket csinál belőlük. Jesse Jamesből híresség válik. Minél nagyobb a hírneve, annál jobban kell rejtőzködnie. Az ifjú Robert Ford – aki egykoron példaképként, hősként tisztelte őt – egyre inkább neheztel Jesse-re, és bosszúra szomjazik. Bátyjával, Charleyval tervet szőnek arra irányulóan, hogy megöljék Jamest, és átvegyék a bandában betöltött szerepét.
Fogadtatás:A film a kritikusok körében jó fogadtatásban részesült. A Rotten Tomatoes-on szereplő újságírói vélemények éppen háromnegyede pozitív kicsengésű.

Richard Roeper az Ebert & Roeper tévéműsorban azt mondta, „Ha szereti az olyan klasszikus és stílusos hangulatú westerneket, mint a McCabe és Mrs. Miller és a The Long Riders, ez az ön filmje.”Peter Travers, a Rolling Stone-tól dicsérő szóval illette a film helyszíneinek részletgazdagságát és Roger Deakins operatőr munkáját.
Egyéb:2004 márciusában a Warner Bros. és a Plan B Entertainment megvásárolta Hansen könyvének megfilmesítési jogait. A rendezésre és a regény vászonra adaptálására Andrew Dominikot kérték fel, Jesse James szerepére pedig Brad Pittet szemelték ki.Robert Ford megszemélyesítőjét végül Casey Affleck és Shia LaBeouf közül választották ki; Affleck kapta meg a feladatot, mivel LaBeoufot túl fiatalnak érezték a szerepre.2005 januárjára Pitt aláírt a filmhez;szerződésében kiköttette, hogy a stúdió nem változtathatja meg a film címét.A felvételek augusztus 5-én kezdődtek meg Calgaryben.A további forgatási helyszínek között találjuk Albertát, ezen belül a McKinnon síkságot, a Heritage Parkot, a Fairmont Pallaiser Hotelt, a Kananaskis területet, több magánbirtokot és a történelmi Ford Edmonton Parkot.A coloradói Creede városának újraépítése 1 millió dollárt emésztett fel.A forgatás 2005 decemberében fejeződött be.

A rendező eredetileg a „hírnév és hírhedtség sötét, elmélkedő vizsgálódásának” szánta a Jesse James meggyilkolását, Terrence Malick rendező stílusához hasonlóan,[8] s ennek megfelelően vágta a filmet. A stúdió azonban ellenvetett Dominiknak, kevesebb merengést és több akciót szerettek volna, Clint Eastwood filmjeinek modorában. A produkció egyik változata több, mint három órás volt. Brad Pitt és Ridley Scott producerek és Michael Kahn vágó közösen dolgoztak a különböző verziók összerakásán, amik azonban nem kaptak elég erős értékelést a tesztközönségektől, ugyanakkor a negatív visszajelzések ellenére Pitt és Affleck játékát karrierjük egyik legjobbjának vélték.

Michael Clayton

A Michael Clayton egy 2007-es amerikai filmdráma Tony Gilroy írásában és rendezésében. A főszerepben George Clooney látható, aki – Anthony Minghella és Steven Soderbergh mellett – egyben executive producer is. Az észak-amerikai bemutató 2007. október 5-én volt, Magyarországon 2008. február 21-től látható.

A filmet 7 Oscar-díjra jelölték, köztük a legjobb film kategóriában.
A történet:Michael Clayton New York egyik legnagyobb vállalati jogi tanácsadó cégének alkalmazottja. A korábban büntetőügyészként tevékenykedő Clayton rendezi el a Kenner, Back & Ledeen piszkos dolgait a cég társalapítója, Marty Back megbízásából. A kiégett férfi a legkevésbé sem elégedett munkájával, azonban válása, egy elbukott üzleti vállalkozás és megnövekedett adóssága kibogozhatatlanul köti a céghez. Karen Crowder peres ügyvéd karrierje egy csoportos kereset több millió dollárról szóló megállapodásán nyugszik, melyet Clayton cége látszólag sikeres végkifejlet felé irányít. Ám mikor a Kenner, Back & Ledeen briliáns és bűnben égő ügyvédje szabotálja az ügyet, Clayton pályafutása legnagyobb kihívásával szembesül.
Fogadatatás:A Michael Claytont kedvezően fogadták a kritikusok. A Rotten Tomatoes-on a több, mint 170 vélemény 90%-a számol be elégedetten Tony Gilroy filmjéről.
Az Entertainment Weekly munkatársa, Owen Gleiberman a lehető legmagasabb értékelést azzal kommentálta, a film „jobb, mint jó, egyszerűen visszaadja a hited.”Roger Ebert, napjaink legnevesebb kritikusa szintén maximális pontszámmal jutalmazta a produkciót.Kollégája, Richard Roeper és Richard Schnikel a Time-tól egyaránt az év legjobb filmjének nevezte a Michael Claytont.
Egyéb:A film premierje 2007. augusztus 31-én volt a Velencei filmfesztiválon, de vetítették a torontói mustrán is szeptember 7-én. Az Egyesült Királyság mozijaiba szeptember 28-án került, rá egy héttel pedig Észak-Amerika kiválasztott filmszínházai kezdék játszani, majd október 12-től országszerte bemutatták. Magyarországra már többszörös Oscar- és Golden Globe-jelöltként érkezik 2008. február 21-én.

Asterix az olimpián

Az Asterix az olimpián (Astérix aux jeux olympiques) egy 2008-as francia-német-spanyol koprodukcióban készült vígjáték, az Asterix-füzeteken alapuló harmadik élőszereplős film. A címszerepben Christian Claviert Clovis Cornillac váltja, a további fontosabb szerepek alakítói Gérard Depardieu, Benoît Poelvoorde és Alain Delon, de olyan nemzetközi sztársportolók is feltűnnek a vásznon, mint Michael Schumacher és Zinédine Zidane.

A film világpremierje 2008. január 13-án volt Párizsban, majd a január 30-át követő hétvégén számos európai országban a mozikba kerül, köztük Magyarországon is.

Az Asterix az olimpián 78 millió eurós költségvetésével a valaha készült legdrágább európai film.
A történet:Az Asterix az Olimpián-ban két fő irányvonal adott. Az egyik a Cézár (Alain Delon) és Brutus (Benoît Poelvoorde) közti párviadal. Brutus Cézár fogadott fia, akinek más se jár a fejében, mint hogy Cézár lehessen Cézár helyett. A másik vonal egy szerelmi szál egy fiatal gall és a görög hercegkisasszony között. Ugyanerre a nőre Brutus is feni a fogát, de kezét az apja az olimpia győztesének adja. Itt lép közbe Asterix (Clovis Cornillac) és Obelix (Gérard Depardieu) is, akik honfitársuk segítségére igyekszenek, hogy az elnyerhesse a hölgy kezét és ily módon diadalmaskodhasson a szerelem. Brutus és a fiatal gall között olyan versengés alakul ki, amely nem feltétlen a fair-play elemeit hordozza magában...

Szkafander és pillangó

A Szkafander és pillangó (Le scaphandre et le papillon, angol címén The Diving Bell and the Butterfly) egy 2007-es francia filmdráma. Premierje a 2007-es cannes-i filmfesztivál versenyprogramjának keretében volt, május 22-én.
A Jean-Dominique Bauby memoárjain alapuló film a szerző életét meséli el a 43 éves korában bekövetkezett masszív stroke-ját követően, amely a bezártság szindróma állapotába taszította, egyetlen módként a külvilággal való kommunikációra bal szemhéjának mozgatását hagyva.
A filmet két Golden Globe-díjat nyert, köztük a legjobb rendező kategóriában.
A történet:A film Jean-Dominique Bauby világhírű könyvéből készült. Abból az írásból, amit a francia Elle magazin volt főszerkesztője emberfeletti erővel készített el. Bauby 43 éves korában agyvérzést kapott, egész teste lebénult, egyedül a bal szemét volt képes mozgatni. Az ágyhoz kötött férfinek egyetlen kommunikációs lehetősége maradt a világgal: a szeme. Egy speciális jelrendszert elsajátítva diktálta le érzéseit és gondolatait a test csapdájába szorult lélekről, az érzelmeiről, az emberi fantázia szárnyalásáról.
A nagyvilági életet élő, feleségét és három gyerekét a szeretője kedvéért elhagyó férfi, erősnek és sérthetetlennek hitte magát. Betegsége egyik pillanatról a másikra helyezte egy idegen világba, ahol az ápolókon kívül önmaga lett a leggyakoribb társasága. Tehetetlensége emberfeletti teljesítményre ösztönözte, könyve a törékeny testbe zárt emberi lélek erejéről szól.

A film megrázó és felemelő egyszerre, Bauby szarkasztikus humora, melyet a film alkotói is megőriztek, közel hozza a nézőhöz ezt az érzelmes és nehéz történetet.
Fogadtatás:A Szkafander és pillangó kiemelkedően jó visszajelzéseket kapott. A Rotten Tomatoes oldalán 102 kritikus 94%-a írt elismerően a filmről.
Egyéb:A rendező, Julian Schnabel ellenállt a gyártócég nyomásának, amely angol nyelven akarta elkészíteni a filmet. Schnabel úgy vélte, a könyv gazdag nyelvezete nem működne angolul, s ezért ő maga is megtanult franciául.

A főszerepre eredetileg Johnny Depp volt kijelölve, azonban a színész nem tudta egyeztetni munkanaptárában a filmet a A Karib-tenger kalózai: A világ végénnel, így ki kellett szállnia a projektből.

Az utolsó óra

Az utolsó óra (The 11th Hour) egy 2007-ben készült dokumentumfilm, melynek producere és narrátora Leonardo DiCaprio, rendezői pedig Leila Conners Petersen és Nadia Conners. Adam Lewis, Pierre André Senizergues és Doyle Brunson mind hozzájárultak a film finanszírozásához. A premierre 2007-ben, a 60. cannes-i filmfesztiválon került sor. A közönség 2007. augusztus 17-én nézhette meg először a globális felmelegedési válságról szóló alkotást, ami közel egy évvel Al Gore hasonló témájú, Kellemetlen igazság című produkciója után készült el.

Magyarországon elsőként a fővárosi Kossuth mozi vetítette a filmet: 2008 január 31-én volt a bemutató.
A történet:Szárazság. Éhínség. Nagy árvizek. Rekordokat döntő esőzések. Hurrikánok. Savas eső. Az ismert történelem legmagasabb hőmérsékleti értékei. A katasztrófákat elszigetelt eseményekként mutatják be az esti hírekben. De vajon tényleg olyan elszigeteltek ezek az események?
Az emberiség igen rövid ideje lépett a Föld történetének színpadára, viszont annál markánsabban éreztette, érezteti jelenlétét. Az emberi faj igyekezett és igyekszik biztosítani önnön fennmaradását, életminőségének javítását, s ezért forradalmasította az ipart, a tudományt, a táplálkozást és az orvostant. Az ember ilyen irányú igyekezete azonban soha nem látott változásokat eredményezett.
A Kék Bolygó óceánjai és esőerdői termelik az oxigént, feldolgozzák a széndioxidot, szabályozzák az éghajlatot, időjárást és hőmérsékletet. A rendszer azonban veszélyben forog, hiszen a Föld osrom alá került. Az életet adó természetes gázok közé kipufogó csövekből és kéményekből származó vegyszerek keverednek. Minden egyes rakomány termék létrehozása több rakomány hulladék termelésével jár. Egyre több higany, nehézfém és mérgező vegyszer kerül az óceánokba. Eltűnnek az erdők, terjeszkednek a sivatagok, a sarki jégtakaró olvad, az állandóan fagyott altalaj már repedezik. A Föld felmelegedett. Utoljára 55 millió évvel halt ki ilyen sok faj a Földön, amikor egy meteorit becsapódott a bolygóba.
De vajon állandóak-e ezek a változások? Vagy nem egyebek egy nagy kirakós játék darabjainál, melyeket helyesen összerakva a megfejtő egy nagyobb titok nyitjára lel. Arra a túlságosan is emberi történetére, amely rólunk, bolygónkhoz és egyetlen otthonunkhoz való viszonyunkról szól. Olyan korban élünk, amikor gondolnunk kell környezetünkre, ha tetszik, ha nem.

Charle Wilson háborúja

A Charlie Wilson háborúja egy 2007-es amerikai film, amely Charlie Wilson texasi demokrata kongresszusi képviselő igaz történetét dolgozza fel. A főszerepekben Tom Hanks, Julia Roberts és az alakításáért Oscar-díjra jelölt Philip Seymour Hoffman láthatók. A forgatókönyvet Aaron Sorkin írta George Crile 2003-as, Charlie Wilson's War: The Extraordinary Story of the Largest Covert Operation in History című könyve alapján.Mike Nichols rendező filmjét 5 Golden Globe-díjra jelölték, köztük a legjobb film (vígjáték/musical) kategóriában, de végül egyiket sem nyerte el.
A történet:Charlie Wilson az 1980-as évek elején az USA nőcsábász kongresszusi képviselője Texas államból. Látszólag kevés befolyással rendelkezik, ám két jelentős külpolitikai és menedékügyi bizottságnak is tagja. Fő konzervatív támogatója, Joanne Herring közbenjárásával Wilson tudomást szerez a kegyetlen afganisztáni szovjet megszállástól szenvedő emberek helyzetéről. A szabadúszó CIA-ügynök, Gust Avrakotos segítségével Wilson ravasz politikai húzásaival fegyverekkel és ellátmánnyal támogatja az afgán mudzsahideket a Szovjetunió visszaverésében.
Fogadtatás:A Charlie Wilson háborúját kedvezően fogadták a kritikusok. 2008. január 24-ével bezárólag 164 vélemény gyűlt össze a Rotten Tomatoes oldalán, s ezek 82%-a pozitív visszajelzést tükröz.
Egyéb:Reagan-kori hivatalnokok a film több momentumát is bírálták. A Washington Times jelentése szerint ezek között szerepel, hogy a film hibásan hirdeti azt az elképzelést, hogy CIA vezette bevetés pénzelte Oszama bin Ladent, s idézte elő végül a 2001. szeptember 11-i támadást.

Az eredeti könyv szerzője, George Crile azt a magyarázatot adta: „1993 végére Afganisztánban nem voltak utak, nem voltak iskolák, csak a lerombolt ország – és az Egyesült Államok mosta kezeit a felelősséget illetően. Benne volt a levegőben, hogy a tálibok és Oszama bin Laden emelkednek ki uralkodó tényezőkként. Ironikus, hogy Oszama bin Laden, egy olyan ember személyesíti meg a dzsihád erejét, akinek szinte semmi köze nem volt a Vörös Hadsereg felett aratott győzelemhez. 1998-ban, mikor bin Laden túlélte a ráirányított, 100 millió dollárt érő robotrepülőgépeket, megerősödött a hiedelem, hogy Allah védelmébe vette őt.”

Az AlterNet hírportál kritikus hangvételű cikkében azt állította, a film enyhíti 9/11 kötelékeit.Az írás szerint Charlie Wilson úgy hitte, Ahmad Shah Massoud „orosz kollaboráns” volt, s a film hibásan mutatja be Massoudot, mint a segélyek legnagyobb részesedőjét. A lap szerint a valódi fő kedvezményezett (40% körüli mennyiséggel) Gulbuddin Hekmatyar volt, annak ellenére, hogy afgán civilek meggyilkolásának tettét tulajdonították neki. Ugyanakkor, a CIA engedélyezte Pakisztánnak a segélyekkel való kereskedést (ez a tény a filmben is szerepel).Ezen felül a film készítőinek állítása szerint az említett tények a forgatókönyv egy korábbi változatában helyet kaptak.A cikk szintén kifogásolja, hogy az igazi Charlie Wilson pakisztáni lobbistaként betöltött pozíciója miatt a film kiszolgálja az afgán törzsi rendszerrel kapcsolatos pakisztáni meglátásokat.

Míg a filmben Wilson közvetlen intézője a Stinger-rakéták elküldésének, a Reagan-kabinet egy volt hivatalnoka úgy emlékszik vissza, ő és Wilson, noha segítették a mudzsahideket, igazából kezdetben közömbösek voltak a támogatási jelleggel küldendő rakéták ötletével kapcsolatban. Véleményük akkor változott, mikor felfedezték, a felkelők sikeresen használták a fegyvereket a szovjet nehézfegyverzetű helikopterekkel szemben.Így tehát valójában a második Reagan-kormány idejétől, 1987-től kezdve biztosították az ellátást, intézkedésüket pedig főként Reagan védelmi tisztviselői és befolyásos konzervatívok támogatták.