I.E. 10.000

Az I.E. 10.000 egy 2008-as amerikai kalandfilm.
A történet:Volt idõ, amikor ember és állat egyaránt vadon élt, a hatalmas mamut uralta a földet, a két lábra emelkedettek törzse pedig gyenge és védtelen volt. Idõszámításunk elõtt tízezer táján egy vadász (Steven Strait) egy csapat harcos élén szembeszáll legnagyobb ellenfelével, az ismeretlennel. Elképesztõ kalandokon megy keresztül, hihetetlen világokkal szembesül, olyan emberekkel és állatokkal találkozik, melyeknek a létezésérõl se volt fogalma. Keresztülvág a sivatagon, megküzd a kardfogú tigrissel meg más õsragadozókkal, és rábukkan egy elveszett civilizációra. Egyetlen célja van: mindenáron ki akarja szabadtani a nõt, akit szeret egy kegyetlen hadúr kezei közül.

Juno

A Juno egy 2008-as amerikai vígjáték.
A történet:Juno (Ellen Page) egy csinos, okos tinilány, akinek váratlanul mégis azzal kell szembesülnie, hogy osztálytársával, Bleekerrel (Michael Cera) egy túl jól sikerült éjszakán szimpla hülyeségnél sokkal többet csináltak...
Az anyai "örömök" elé nézõ lány barátnõje, Leah (Olivia Thirlby) segítségével nevelõszülõket keres és talál a születendõ kicsinek. A tökéletes adoptálók Mark (Jason Bateman) és Vanessa (Jennifer Garner), a tehetõs külvárosi szerelmespár, akik már alig várják, hogy a karjukban tartsák a csöppséget.
Szerencsére Juno szülei (J.K. Simmons és Allison Janney) mindenben a legmesszebbmenõkig támogatják bajba esett lányukat - erre pedig szükség is lesz, hiszen a nem egyszerû szituba kerülõ tini kemény döntések elõtt áll a felnõtté váláshoz vezetõ úton. Végül azért minden megoldódik, és az édesbús mozi stáblistájáig Juno arra is rájön, hová tartozik.

A Spiderwick

A Spiderwick egy 2008-as amerikai kalandfilm.
A történet:A Grace család - Jared, és ikerbátyja, Simon, nõvérük, Mallory és édesanyjuk - New Yorkból egy elhagyatott, régi házba költöznek, mely déd-nagybátyjuké, Athur Spiderwické volt, és amely egy erdõben áll. Hamarosan fura dolgok kezdenek történni az ódon lakban…
Mivel a napi rendszerességgel elõforduló rejtélyes eltûnésekre és balesetekre a család nem talál magyarázatot, Jaredet kezdik gyanúsítani. Ám amikor a gyerekek nyomozni kezdenek, fény derül a fantasztikus igazságra a Spiderwick birtokkal és az itt lakó lényekkel kapcsolatban…

Nem vénnek való vidék

A Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) egy 2007-es amerikai film Joel és Ethan Coen írásában-rendezésében. Főszereplői Josh Brolin, Tommy Lee Jones és Javier Bardem. A Cormac McCarthy azonos című regénye alapján készült alkotás egy balul elsült kábítószerüzlet és az ennek következményeképp kialakuló, drámai hajsza történetét meséli el, amiben három férfi keresztezi egymás útját az 1980-as nyugat-texasi sivatag szikár közegében.

A filmet hatalmas kritikai ováció kísérte. A Chicago Sun-Times munkatársa, Roger Ebert véleménye szerint a Nem vénnek való vidék „a legjobb film, amit a Coen-fivérek...valaha csináltak.”A The Guardian újságírója szavait idézve a film bebizonyította, „hogy a Coenek technikai képességei, s érzékük a tájalapú westernhez Anthony Mannt és Sam Peckinpah-t idézik, s erre csak kevés élő rendező képes.”

Az eredeti cím William Butler Yeats Hajózás Bizáncba című versének első sorát veszi kölcsön, ami Rónay György fordításában így hangzik: „Vénnek nem jó e táj.”

A Nem vénnek való vidék 4 Oscar-díjat nyert 2008-ban, köztük a legjobb filmnek járót.
A történet:1980 júniusa, a nyugat-texasi kopár préri látképe. A helyi seriff, Ed Tom Bell narratívája mesél a régi időkről, mikor a törvény erői fegyvertelenül végezték munkájukat, s arról, mennyire megváltozott azóta a helyzet, hogyan uralkodik el egyre a környéken az erőszak.

Anton Chigurh-t, a könyörtelen bérgyilkost, aki fegyvernek egy szarvasmarhaölő pisztolyt használ, őrizetbe veszi a seriffhelyettes. A férfi hamar kiszabadul, s útjára indul. Ezalatt Llewelyn Moss antilopra vadászik a Rio Grande közelében, s rövidesen egy halom halott és egy haldokló mexikóira, egy rakomány heroinra és 2 millió dollárra talál; vagyis egy balul elsült drogüzlet eredményére. Magához veszi a pénzt és hazamegy, ám sötétedés után lelkiismeretére hallgatva visszahajt a helyszínre, hogy az otthagyott férfinek vizet vigyen. Azonban felbukkannak mások is, s egy apró jócselekedet véres macska-egér játékot indít el, amelyben mindenkiből lesz vad és vadász. Moss, Chigurh, Bell seriff és a mexikói gengszterek mind egymás és a pénz nyomában járnak Texas és Mexikó kietlenségében.
Fogadtatás:A film szinte egyöntetű elismerésre talált a kritikusok körében. 2008 márciusával bezárólag az újságírók véleményét egyesítő Rotten Tomatoes oldalán 94%-ban olvasható pozitív visszajelzés,míg egy hasonló weblapon, a Metacriticen 91%-ot mutat a minőségjelző.[A filmet már bemutatóját követően az Oscar-díj komoly versenyzőjeként emlegették, s 2008 februárjában négyet el is nyert nyolc jelöléséből.Roger Ebert maximális ponttal jutalmazta a művet, azzal a kommentárral, hogy a film „idő, hely, karakter, erkölcsös döntések, erkölcstelen bizonyosságok, emberi természet és sors mesteri evokációja.” Walter Chaw a Film Freak Centraltól a forrásanyag hatásos adaptálásának nevezte a filmet, mondván „...a Coen-fivérek leszűrték McCarthy nosztalgiájának lényegét az illuzórikus, tiszavirág életű múltról...és egybegyúrták saját kútjukból vett rendkívüli látomásaik legjobb pillanataival.”A ritkaságszámba menő eltérő vélekedések egyike Jonathan Rosenbaumé, aki a Chicago Reader munkatársa. Véleményében, noha elismeri a film esztétikáját, megkérdőjelezi a morális büntetést: számára a Coen-testvérek hatalmas energiát fektetnek a borzalom megjelenítésében, s ezalatt a nézőket arra bátorítják, hogy „álszent módon rázzák a fejüket mindennek elkeserítőségén.”

David Stratton és Margaret Pomeranz ausztrál televíziós személyiségek öt csillaggal tüntették ki a filmet. Stratton szerint „ez a nagyszerű film reprezentálja a Coenek legjobb munkáját a Fargo óta. Akárcsak az a filmklasszikus, ez is egy hidegvérű thriller némi sötét humorral”, továbbá „Hitchcock maga sem csinálta volna jobban a feszültségkeltést.”Richard Corliss a Time magazintól 2007 tíz legjobb filmje egyikének nevezte meg a Nem vénnek való vidéket, méghozzá az elsőnek. Javier Bardem alakítását „delejezőnek” és „elképesztőnek” írta le, a filmet pedig „száraz, vicces, csodálatosan játszott, izgalmasan cinematikusnak.”Richard Schickel, szintén ettől a laptól második helyre sorolta saját évi top 10-es listáján, mondván, a film visszatérés a Coen-fivérek számára „a Fargo és A halál keresztútján legjobb területeire, ahol a komikus ártatlanság és a közvetlen erőszak robbanékony módon létezik egymás mellett. Nem tudod, hogy sírj vagy nevess, de nem fordíthatod el a fejed a kaotikus eredmények láttán.”

A filmet 354 kritikus helyezte el éves top tízes listáján, több, mint bármely másik filmet, s ezen belül is kilencvenen hirdették meg elsőnek, amely szempont szerint szintén maga mögé utasította az összes többi produkciót.

Hipervándor

A Hipervándor egy 2008-as amerikai sci-fi.
A történet:Davey (Hayden Christensen) majdnem meghal. És ez a szerencséje. A baleset során felfedezi, hogy van egy különleges képessége: bármikor, bárhova el tud jutni egy pillanat alatt. Szabadon mozog a világban, ha szeretné, húsz naplementét néz meg egy éjjel, barátnõjével a karjában egy szempillantás alatt megkerüli a Földet, vagy bankot rabol egy távoli kontinensen. Bármit megtehet. Gazdagon és boldogan él, míg nem találkozik valakivel, aki ugyanazt tudja, mint õ. Akkor kell rájönnie, hogy a magafajtájúak élete egyáltalán nem egyszerû. Attól kezdve, új társával kényszerû szövetségben, már csak a saját és szerettei életét próbálja megmenteni. Ami nem olyan egyszerû, mint a piramisok tetején napozni vagy belépni egy tokiói ajtón és kilépni Rómában a túloldalon: ellenségeik veszélyesek és mindenre képesek

Egy bébiszitter naplója

Az Egy bébiszitter naplója egy2007-es amerikai vígjáték.
A történet:Annie, friss fõiskolai diplomájával a kezében nehezen tudja eldönteni, hogy anyja álmait valósítsa meg, vagy saját vágyait követve továbbtanuljon. A sors egy váratlan megoldást kínál a döntés elhalasztására: a lány megismerkedik egy, a New York-i felsõ tízezerhez tartozó családdal. A következõ pillanatban már egy ötéves, kisfiúnak látszó ördögfióka nevelõnõje, aki mindent elkövet, hogy megnehezítse Annie dolgát. A hétköznapi élethez szokott lány csak kapkodja a fejét a manhattani elit szokásait és értékrendjét figyelve. Értetlenül áll a gyermekeiket idegenekre bízó, idejüket és millióikat vásárlásra és utazásra költõ nõk életstílusa elõtt. Telnek a hetek, és Annie sok mindenre rájön. Például arra, hogy a kisfiú igazából imádnivaló; a munkaadói a csillogó látszat ellenére nem is annyira boldogok és arra is, hogy a szomszéd egyetemista a legjóképûbb férfi Manhattanben. Kár, hogy a bébiszittereknek tilos a randizás.

Winx club

A Winx Club egy sikeres olasz rajzfilmsorozat. 160 országban adják. Magyarországon az RTL Klub tűzte műsorára.
A történet:A Mágikus Dimenzió Birodalmában volt egy lány, aki egyszer csak rájött, hogy õ tündér… és egy hercegnõ. Onnantól kezdve az élete teljesen megváltozott, bártan kijelenthetõ, hogy tündérmesévé vált. Kiderült, hogy Bloom eredetileg a Domino királyainak gyermeke, de örökbe fogadták.

Bloomnak ki kell derítenie az igazságot a vér szerinti szüleirõl, ezért oldalán elválaszthatatlan barátaival, a Winx tagjaival útra kel az ismeretlen dimenzióba. A Winx és a Specialisták veszélyekkel teli kalandra készülnek, és hamarosan rájönnek, hogy a küldetés nem csupán Bloom szüleinek megtalálásáról szól, hanem ezen áll vagy bukik az egész mágikus birodalom sorsa.

Tizenhat évvel ezelõtt a Varázslatos Dimenzió leghatalmasabb varázslói önfeláldozó küzdel-met vívtak az abszolút gonosszal. Azonban a háborúnak nem lett vége. A birodalom sorsa most Bloom kezében van.

Vajon sikerül-e Bloomnak, Florának, Stellának, Asihának, Musának és Tecnának gyõzedel-meskedni a rémálomba illõ szörnyetegek felett és megtalálni Domino utolsó királyát? Vajon meg tudják-e menteni az elveszett birodalmat, hogy Bloom Domino hercegnõjévé váljon? Csak rajtuk áll a Varázslatos Dimenzió sorsa.
Egyéb:Daphnee, aki a rajzfilmben Bloom nővére, a görög mitológiában is szerepel. Ő az a nimfa, aki Apollón szerelme elől babérlevéllé változtatta magát. Niobé, aki a rajzfilmben Layla anyja, szintén szerepel a görög mitológiában. Ő egy görög hős anyja. ''Musa, Tecna, s Flora neve, nem igazi név, mert Musa neve a Music (Zene) szóból lett alkotva, Tecnáé a Technológia szóból, a virágokat pedig másnéven Florának szokták szólítani. Icy és Darcy, állítólag édestestvérek, s még ikrek is. S ha jobban megfigyeljük, van is köztük néhány hasonlóság! Például mindegyiknek nagyon hosszú a haja, mindegyik átalakulva nadrágot hord, s a 3. évadban egy súlyos veszekedés is van közöttük, ami irigységből fakad. Valtort sokszor Baltornak is nevezik. Típusa boszorkánymester. Ez a boszorkány elnevezés férfi párja. A boszorkánymesterek szintén fekete mágiával foglalkoztak. Őket warlockoknak is hívták. A Winx Club, mint mesesorozatot angolul két változatban is leszinkronozták. Más a közönséges filmes tévék Winx változata, s a 4kids, azaz Cartoon Network rajzfilmcsatornáé. Vannak szereplők amiknem nevük is megváltozott, főbb szerepek közül pl: Laylát, Aishának hívják. Ezenkívűl sok-sok mellékszereplő is más nevet kapott. Vannak akik csak helyesírásilag változtak: Mirta=Mista, Mitzi=Misty, Diaspro=Diaspra. Ami pedig a szinkronhangokat illeti, az amerikai angol 4kids-es Winx Club változatban Stella hangja Amy Bringbaum, míg a tévés változathoz készített szinkronban Jennifer Seguin vehette át a szerepet. A 4kids-es Winx Club-ban Darcy hangja Caren Manuel, míg a tévés változatban Charrie Finlay. Az USA-ban a 4kids-es Winx változatát adták ki dvd-n, de lehet, hogy a tévéset is forgalomba helyezték. A Winx Club-ot a 4kids csatorna este 8:00 00-kor szokta vetíteni.

Vérző olaj

A Vérző olaj (There Will Be Blood) egy 2007-es amerikai filmdráma Paul Thomas Anderson rendezésében. A forgatókönyvet Upton Sinclair 1927-ben megjelent Olaj! című regénye alapján Anderson írta. A főszerepben Daniel Day-Lewis látható, aki Daniel Plainview dél-kaliforniai olajvállalkozót alakítja a XX. század elején.

A produkció első vetítése a Texas állambeli Austinban volt a Fantastic Fest keretében, 2007. szeptember 29-én. Két hónappal később, december 26-án kezdték játszani New Yorkban és Los Angelesben, majd Észak-Amerikaszerte is a mozikba került 2008 január végén. A magyarországi premier időpontja 2008. február 28., de már több héttel korábban is látható volt egyes filmszínházak műsorán.

A film számottevő kritikai figyelmet élvez, jelentős számú díjat nyert el. Daniel Day-Lewis megkapta a legjobb színésznek járó Oscar-díjat, Golden Globe-díjat, BAFTA-díjat és a Színészek Szövetségének díját. A Vérző olajat további 7 Oscar-díjra jelölték, köztük a legjobb film és legjobb rendező kategóriákban.
A történet:Az 1890-es évek végi Kaliforniában a küszködő ezüstbányász, Daniel Plainview megleli szerencséjét a kőolajlepárlásban, s magához vesz egy árván maradt kisgyermeket, H.W.-t, akit később sajátjaként s egyúttal partnereként mutat be, amerre jár. 1911-ben Plainview fülest kap egy értékes olaj-lelőhelyről, amely a Sunday család ranch-én, a poros és szegény kisvárosban, Little Bostonban található. A terület megszerzésére tett erőfeszítései során összehozza a sors Eli Sundayjel, a család ifjú tagjával, egyben a helyi vallási vezetővel, akinek megvannak a maga tervei gyülekezete számára az olajból nyert profittal. Ahogy a bányászat halad előre, a konfliktusok is fokozódnak, s Plainview ravaszsága és érzelemmentessége végül lassú, mogorva háborodottságba süllyed. E folyamat alatt minden emocionális kötelék felszakad körülötte, amiket a gazdagság sosem helyettesíthet.
Fogadtatás:A filmet szinte egyöntetű lelkesedéssel fogadta a kritika; a Rotten Tomatoes oldalán olvasható több, mint 170 vélemény 91%-a pozitív visszajelzéssel szolgált.

A The New York Observer munkatársa, Andrew Sarris szerint a film „elismerésre méltó teljesítmény a magabiztos szakértelem egy letűnt idő és kor szimulált valóságának megteremtésében, javarészt helyi amatőr színészeket és statisztákat használva, tökéletes mozdulatokkal és hangokkal.”
Glenn Kenny a Premiere magazinban Day-Lewis alakítását dicséri: „Amint Plainview-ja szárnyalásba kezd, az alakítás irgalmat nem ismerő fókusza egyedülállóvá teszi a karaktert.”Manohla Dargis azt írja a New York Times-ban közölt kritikájában, „a film a legtökéletesebb művészi munka, ami túlmutat készítésének történelmileg telített közegén, s élvezetes pillanatai is kérően esztétikusak.”Richard Schinkel a Times-ban „minden idők egyik legeredetibb amerikai filmjének” titulálta a Vérző olajat.Tom Charity kritikus a filmet 2007 egyetlen egyértelmű mesterműveként írja le.
Egyéb:Paul Thomas Anderson eredetileg egy két család versengéséről szóló forgatókönyvön dolgozott, azonban nehézségekbe ütközött munkája során, s ráébredt, hogy elképzelése nem működik.Honvágyát enyhítendő megvásárolta Upton Sinclair Olaj! című művének egy példányát Londonban, s azonnal rabul ejtette a fedőlap illusztrációja, mely egy kaliforniai olajmezőt ábrázolt.Olvasás közben egyre inkább magával ragadta a regény, s az első 150 oldalt forgatókönyvvé adaptálta. Ellátogatott számos olyan múzeumba, melyek az első bakersfieldi olajvállalkozókkal foglalkoztak, s ezzel egyre világosabbá vált előtte, milyen irányba kell haladnia a szkripttel.Megváltoztatta a címet Olaj!-ról There Will Be Bloodra („Vér fog folyni”), mivel „végül nem került bele annyi a könyvből, hogy igazi adaptációnak lehessen mondani.”Anderson nem akart semmilyen akcentust írni főszereplőjének, bárki is játssza Plainview-t, hogy a dolgok egyszerűek maradjanak.Az eredeti forgatókönyvet Daniel Day-Lewisszal a fejében írta, majd felkereste a színészt, mikor már majdnem befejezte az írást. Értesült róla, hogy a színésznek tetszett a Kótyagos szerelem, így bizalommal nyújtotta át neki a még el nem készült szkript egy másolatát.
Day-Lewis elmondása szerint az egyszerű felkérés elegendő volt, hogy meggyőzzék.A New York Observernek adott interjújában a színész részletesen beszélt arról, mi vonzotta a projekthez. „Megértettem, hogy [Anderson] már be is lépett ebbe a világba. Nem pusztán megfigyelte – részesévé vált – s tényleg megtöltötte szereplőkkel, akikről úgy érezte, saját életet élnek.”A film utolsó jelenetének egyik sora, az „I drink your milkshake!” („Elszívom az italodat!”), idézet Albert Fall új-mexikói szenátor beszédéből a kongresszusi meghallgatáson, mely az 1920-as, az olajhoz köthető Teapot Dome-botrány ügyében történt. Anderson beleszeretett a „milkshake” szó az olajelszívás bonyolult technikai folyamatát magyarázandó használatába.

A film egyik producere, Joanne Staller elmondása szerint nehézkes volt a film finanszírozása, mivel „a stúdiók úgy gondolták, nem rendelkezik egy nagyvolumenű film lehetőségeivel.”Két évbe telt a költségvetés fedezetének összegyűjtése.Plainview fiának szerepére Anderson Los Angelesben és New York Cityben keresett jelölteket, de rájött, hogy egy texasi színészre van szükségük, aki tudja használni a puskát és „abban a világban él.”
A készítők egy iskolában érdeklődtek, ahol az igazgató Dillon Freasiert ajánlotta. Nem olvastattak fel vele a szövegből, ehelyett csupán beszélgettek vele, amiből kiderült, ő a tökéletes személy a szerepre.

Daniel Day-Lewis a hangjával kezdte karaktere felépítését. Anderson küldött neki a XIX. század vége és 1927 közötti időből származó felvételeket, illetve A Sierra Madre kincse egy példányát, rajta dokumentumfilmmel a rendezőjéről, John Hustonról, aki fontos ihletője Anderson alkotásának.Anderson szerint azon tény hatott rá, hogy a Sierra Madre „kapzsiságról, ambícióról, paranoiáról és a legrosszabb énünk vizsgálatáról szól.”
A forgatókönyv írása alatt minden este megnézte e klasszikus westernt lefekvés előtt, Day-Lewis pedig kutatómunkája keretében munkások leveleit olvasgatta és korabeli fényképeket tanulmányozott. Utanánézett továbbá Edward Doheny olajmágnásnak is, akinek alakja Sinclair könyvét inspirálta.

A forgatás 2006 júniusában kezdődött meg egy marfai ranch-en, Texasban,s három hónapon át tartott.A további helyszínek között szerepelt Asheville Észak-Karolinában és Los Angeles. Anderson igyekezett a ranch díszletei között a jeleneteket történésük sorrendjáben rögzíteni.Két héttel a 60 napos forgatás megkezdését követően a direktor lecserélte az Eli Sunday szerepére kiválasztott színészt Paul Danóra. A New York Times írása Day-Lewisról azt sugallta, hogy az eredeti aktort (Kel O'Neill) megrémítette Day-Lewis intenzitása és azon szokása, hogy a kamerán kívül is szerepében marad.A rendező és a főszereplő egyaránt tagadta ezen értesülést,a színész úgy nyilatkozott, „Egyáltalán nem hiszem, hogy azért történt, mert ijesztőnek talált. Így gondolom – s remélem, hogy így is van.” Anderson először a Jack és Rose balladájában látta játszani Danót, s úgy vélte, tökéletes lenne Paul Sunday szerepére, akit eredetileg 12-13 évesnek képzelt el. Mikor Dano szerepe kibővült egy sokkalta nagyobb feladattal, csak négy napja volt a felkészülésre.Három heti anyagot kellett újból felvenni Sundayjel és Plainview-val, ahol előbbit már az új színész alakítottaPlainview kúriájának belsőjéül a Greystone Mansion szolgált Beverly Hillsben, Edward Dohey Jr. korábbi otthona, melyet apjától kapott. Az itteni forgatáshoz szükség volt az alagsorban található tekepálya precíz felújítására.

Anderson a filmet Robert Altmannak ajánlja, aki a vágás fázisa alatt hunyt el.