Nem vénnek való vidék

A Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) egy 2007-es amerikai film Joel és Ethan Coen írásában-rendezésében. Főszereplői Josh Brolin, Tommy Lee Jones és Javier Bardem. A Cormac McCarthy azonos című regénye alapján készült alkotás egy balul elsült kábítószerüzlet és az ennek következményeképp kialakuló, drámai hajsza történetét meséli el, amiben három férfi keresztezi egymás útját az 1980-as nyugat-texasi sivatag szikár közegében.

A filmet hatalmas kritikai ováció kísérte. A Chicago Sun-Times munkatársa, Roger Ebert véleménye szerint a Nem vénnek való vidék „a legjobb film, amit a Coen-fivérek...valaha csináltak.”A The Guardian újságírója szavait idézve a film bebizonyította, „hogy a Coenek technikai képességei, s érzékük a tájalapú westernhez Anthony Mannt és Sam Peckinpah-t idézik, s erre csak kevés élő rendező képes.”

Az eredeti cím William Butler Yeats Hajózás Bizáncba című versének első sorát veszi kölcsön, ami Rónay György fordításában így hangzik: „Vénnek nem jó e táj.”

A Nem vénnek való vidék 4 Oscar-díjat nyert 2008-ban, köztük a legjobb filmnek járót.
A történet:1980 júniusa, a nyugat-texasi kopár préri látképe. A helyi seriff, Ed Tom Bell narratívája mesél a régi időkről, mikor a törvény erői fegyvertelenül végezték munkájukat, s arról, mennyire megváltozott azóta a helyzet, hogyan uralkodik el egyre a környéken az erőszak.

Anton Chigurh-t, a könyörtelen bérgyilkost, aki fegyvernek egy szarvasmarhaölő pisztolyt használ, őrizetbe veszi a seriffhelyettes. A férfi hamar kiszabadul, s útjára indul. Ezalatt Llewelyn Moss antilopra vadászik a Rio Grande közelében, s rövidesen egy halom halott és egy haldokló mexikóira, egy rakomány heroinra és 2 millió dollárra talál; vagyis egy balul elsült drogüzlet eredményére. Magához veszi a pénzt és hazamegy, ám sötétedés után lelkiismeretére hallgatva visszahajt a helyszínre, hogy az otthagyott férfinek vizet vigyen. Azonban felbukkannak mások is, s egy apró jócselekedet véres macska-egér játékot indít el, amelyben mindenkiből lesz vad és vadász. Moss, Chigurh, Bell seriff és a mexikói gengszterek mind egymás és a pénz nyomában járnak Texas és Mexikó kietlenségében.
Fogadtatás:A film szinte egyöntetű elismerésre talált a kritikusok körében. 2008 márciusával bezárólag az újságírók véleményét egyesítő Rotten Tomatoes oldalán 94%-ban olvasható pozitív visszajelzés,míg egy hasonló weblapon, a Metacriticen 91%-ot mutat a minőségjelző.[A filmet már bemutatóját követően az Oscar-díj komoly versenyzőjeként emlegették, s 2008 februárjában négyet el is nyert nyolc jelöléséből.Roger Ebert maximális ponttal jutalmazta a művet, azzal a kommentárral, hogy a film „idő, hely, karakter, erkölcsös döntések, erkölcstelen bizonyosságok, emberi természet és sors mesteri evokációja.” Walter Chaw a Film Freak Centraltól a forrásanyag hatásos adaptálásának nevezte a filmet, mondván „...a Coen-fivérek leszűrték McCarthy nosztalgiájának lényegét az illuzórikus, tiszavirág életű múltról...és egybegyúrták saját kútjukból vett rendkívüli látomásaik legjobb pillanataival.”A ritkaságszámba menő eltérő vélekedések egyike Jonathan Rosenbaumé, aki a Chicago Reader munkatársa. Véleményében, noha elismeri a film esztétikáját, megkérdőjelezi a morális büntetést: számára a Coen-testvérek hatalmas energiát fektetnek a borzalom megjelenítésében, s ezalatt a nézőket arra bátorítják, hogy „álszent módon rázzák a fejüket mindennek elkeserítőségén.”

David Stratton és Margaret Pomeranz ausztrál televíziós személyiségek öt csillaggal tüntették ki a filmet. Stratton szerint „ez a nagyszerű film reprezentálja a Coenek legjobb munkáját a Fargo óta. Akárcsak az a filmklasszikus, ez is egy hidegvérű thriller némi sötét humorral”, továbbá „Hitchcock maga sem csinálta volna jobban a feszültségkeltést.”Richard Corliss a Time magazintól 2007 tíz legjobb filmje egyikének nevezte meg a Nem vénnek való vidéket, méghozzá az elsőnek. Javier Bardem alakítását „delejezőnek” és „elképesztőnek” írta le, a filmet pedig „száraz, vicces, csodálatosan játszott, izgalmasan cinematikusnak.”Richard Schickel, szintén ettől a laptól második helyre sorolta saját évi top 10-es listáján, mondván, a film visszatérés a Coen-fivérek számára „a Fargo és A halál keresztútján legjobb területeire, ahol a komikus ártatlanság és a közvetlen erőszak robbanékony módon létezik egymás mellett. Nem tudod, hogy sírj vagy nevess, de nem fordíthatod el a fejed a kaotikus eredmények láttán.”

A filmet 354 kritikus helyezte el éves top tízes listáján, több, mint bármely másik filmet, s ezen belül is kilencvenen hirdették meg elsőnek, amely szempont szerint szintén maga mögé utasította az összes többi produkciót.